Kevesebb bejelentés

Csaknem a felére esett vissza az előző napokhoz képest a lépfene-gyanús bejelentések száma. Szombaton és vasárnap közel hatvan riasztás érkezett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (OKF) – tájékoztatta lapunkat Dobson Tibor szóvivő. A vegyi felderítők 31 esetben vonultak ki, a többi helyszínről rendőrök és tűzoltók szállították el a veszélyesnek vélt anyagokat az ÁNTSZ-hez. Eddig összesen 260 lépfenegyanús anyag laboratóriumi vizsgálata történt meg, az eredmény minden esetben negatív volt. Az esetek mintegy 80 százalékában nem postai úton kézbesített, hanem például lábtörlőre helyezett, kertekben talált különféle küldeményeket – romlott élelmiszert, bébiételt, vagy feladó nélküli levelet – véltek lépfenegyanúsnak az emberek. A Belügyminisztérium csütörtök óta működteti a Kormányzati Információs Központ Lakossági Tájékoztató Szolgálatát, amelynek ingyenesen hívható 06-80/203-973-as számán az emberek elsősorban arról érdeklődnek, hogy ajánlatos-e külföldre utazniuk, illetve hogyan védekezhetnek a lépfene ellen. Eddig közel hátomszáz telefonhívást regisztráltak a központban – szögezte le Dobson Tibor.
Három személyt azonosított a rendőrség, akikről bebizonyosodott, hogy lépfenével fenyegető, fehér port tartalmazó levelet küldtek – közölte Samu Attila, a BRFK sajtófőnöke. Az egyik elkövető egy 13 éves kislány, aki lisztet és zsemlemorzsát rakva egy borítékba boszszúból fenyegette meg osztálytársnőjét. A kislány ellen fiatal kora miatt nem indul eljárás. A másik két levélküldő egy 48 és egy 49 éves egészségügyben dolgozó nő tréfának szánta a lépfene leírást és súrolóport tartalmazó küldeményt. Ők rendzavarás címén elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók.
Samu Attila elmondta: nincs egységes jogértelmezés a történtekre, hiszen egy nem várt helyzetből alakultak ki. A rendőrség a Btk. módosítását kezdeményezte, és konzultáltak az ügyészséggel is. A rendőrség rendzavarás címén indít eljárást a „tréfálkozók” ellen, s a bíróság a mérlegelést követően eldönti, minek minősül a cselekmény.

Dávid Ibolya a pánikkeltőkről. Az igazságszolgáltatás válasza nem maradhat el, ha valaki az embereket az életük, a testi épségük vagy egészségük elleni támadással fenyegeti, félelmet, riadalmat kelt – nyilatkozta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, a távirati irodának. Szerinte a félelemnek és a pánikkeltésnek az a formája, amikor valódi kórokozót nem tartalmazó anyagot juttatnak el valakihez, vagy valakikhez, veszélyes fenyegetésnek minősül – jelentette ki. Hozzáfűzte: amennyiben az ilyen eset többlettényállással párosul, például fenyegető telefonnal, levéllel, úgy – megítélése szerint – bűncselekmény valósul meg, melyet a Btk. közveszéllyel fenyegetésként rögzít.