Kiterjedt csapások a tálibokra

Folytatódtak tegnapra virradóan az afganisztáni célpontok elleni légicsapások. A különös figyelemben részesített légvédelmi objektumok helyett immár nagyobb számban értek találatok másfajta katonai létesítményeket: bunkereket, laktanyákat, üzemanyag- és egyéb raktárakat, továbbá tálib csapategységeket.

Dzsalálábádot, valamint Kabul és Kandahár tartományokat érintették a bombázások – mondta az AFP hírügynökségnek a tálib kormány oktatási minisztere. A tálib rezsim e befolyásos személyisége azt állította, hogy az éjszakai légitámadások során polgári és katonai körzeteket egyaránt ért támadás. A hajnali légitámadásoknak számos áldozata van, és a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban egy mecset is romba dőlt – állították a tálibok, illetve hozzájuk közel álló források. Az AIP afgán hírügynökség szerint a Kandahár tartományt ért támadásoknak legalább 18 polgár esett áldozatul, a sebesültek száma pedig több mint harminc. Egy tálib sajtóilletékes viszont azt állította, hogy az amerikai bombák vagy rakéták csütörtök reggel száznál több ember halálát okozták. Magas rangú amerikai tisztségviselők szerint már a légicsapások első éjszakáján sikerült megölni több kiemelkedő tálib személyiséget – köztük Omar molla „szellemi vezető” két rokonát.
A tegnap reggeli légicsapást követően a lakosság menekül a tálib rezsim fellegvárának tartott tartományi fővárosból. Pakisztánba érkezett menekültektől a hírügynökségek úgy tudják, hogy a negyedik napi volt a legsúlyosabb bombázás a város környékén. Korábban úgy tudták, azon a környéken rejtőzik Oszama bin Laden, a szaúdi születésű terroristavezér is – csütörtöki tálib bejelentés szerint az amerikaiak első számú gyanúsítottja sértetlen, és titkos helyen tartózkodik.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter csütörtökön újságírók előtt megerősítette: az Egyesült Államok nem támad polgári célpontokat Afganisztánban, és igyekszik elkerülni, hogy polgárok essenek áldozatul a támadásoknak. A mai korszerű célravezetési technológia mellett sem lehet azonban azt állítani, hogy a bombák találati pontossága százszázalékos. A miniszter megerősítette: alkalmaznak „bunkertörő” bombákat, amelyek – mint a szakértők mondják – mintegy hét méter mélységbe képesek lehatolni a föld felszíne alá, és csak ott robbannak fel. Ezekkel az amerikai hadvezetésnek az a célja, hogy a föld alatti állásokban rejtőző tálib vezetést fizikailag megsemmisítse.
Amerikai katonák tartózkodnak Pakisztánban, és több légi támaszpontot használatra átengedett számukra az ország vezetése – ismerte el csütörtökön az iszlámábádi kormány. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az amerikai „katonai személyi állomány”, amelynek létszámáról nem adott felvilágosítást, nem harcoló alakulat. Megismételte, hogy Pakisztán csak logisztikai és hírszerzési támogatást nyújt az Egyesült Államoknak „a terrorizmus elleni harcban”. Kiemelte, hogy az amerikai katonák Pakisztán területéről nem fognak támadást indítani Afganisztán ellen.
Jack Straw brit külügyminiszter tegnap cáfolta, hogy különbségek lennének az amerikai és a brit álláspont között a terrorizmus elleni háború Afganisztánon túli kiterjesztését illetően. Londoni sajtóértekezletén a brit diplomácia irányítója hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat egyes harciasabb személyiségei szorgalmazzák az Irak elleni katonai fellépést. Az amerikai és a brit kormány hivatalos nyilatkozatai „teljesen azonosak”, azaz csak akkor lehetséges egy katonai akció más ország ellen, ha bizonyíték merülne fel a szeptember 11-i terrortámadások támogatására. „Jelenleg nincs napirenden a katonai fellépés kiterjesztése” – hangoztatta Straw.
Németország számára végérvényesen lezárult a hidegháborúból fakadó korlátozott cselekvőképesség korszaka. Immár a németek is kötelesek átfogóan eleget tenni újfajta felelősségüknek, szükség esetén katonai szerepet is kell vállalniuk a Nyugat értékrendjének megvédése érdekében – hangoztatta csütörtökön Berlinben a német kancellár.

Kérés Blairhez. Szaúd-Arábia, amely igyekszik távol tartani magát az Afganisztán elleni nyugati fellépéstől, kérte a brit miniszterelnököt, hogy tekintsen el az arab királyságba tervezett látogatásától. A brit kormányfő ománi látogatása előtt közölték Blairrel: nem tudják fogadni – írta egy Londonban megjelenő arab lap.

Át a tű fokán – lézerirányítással. A modern nyugati haderők számára a műveletek „gazdaságossága” érdekében már a második világháború idején megkezdődtek a kísérletek. A cél az volt, hogy a korábban rengeteg repülőgép által terített, több ezer bombából álló „szőnyeg” hatékonyságát kevés, vagy akár egyetlen fegyverrel érjék el. A vietnami háború óriási civil embervesztesége a pontosság iránti igényt tovább fokozta, és ekkor jelent meg a lézerirányítás, mely azóta is a legprecízebb célra vezetést biztosítja. A költségek csökkentése végett a meglévő hagyományos Mark sorozatú (227, 454, 907 kg-os) bombákat látják el lézeres érzékelővel és kormányfelületekkel. A rávezető repülőgépről, helikopterről, vagy földi megfigyelő részéről lézerrel megvilágítják a céltárgyat, a bomba irányítóegysége érzékeli a visszaverődött jeleket és odavezeti a fegyvert. (Z. G.)