Kórházat is ért amerikai találat

Újra bombázta az afgán főváros körzetét tegnap hajnalban az amerikai légierő. Elemzők fontos jelnek tartják, hogy nagy erejű csapások célpontja volt hétfőn a tálib és az Északi Szövetség közti frontvonal Kabul és az észak-afganisztáni Mazari-Sarif térségében.

A frontvonal menti tálib állások bombázása a fegyveres ellenzék szárazföldi offenzívájához készíti elő a talajt. Mindezek a jelek arra mutatnak, az Egyesült Államok immár kész hozzájárulni, hogy az Északi Szövetség megpróbálja bevenni Kabult. Tálib bejelentés szerint a kedd hajnali légicsapások következtében csaknem félszáz ember vesztette életét Kabulban, Kandahárban és a nyugat-afganisztáni Herátban.
Hétfőn sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a washingtoni védelmi minisztérium, hogy az afganisztáni Herát városában kórházat bombáztak amerikai repülőgépek. A tálibok pakisztáni nagykövete ugyanis közölte, hogy a vasárnap esti légicsapásokban találat érte a heráti kórházat, ahol tálib állítás szerint több mint száz ember vesztette életét.
Amerikai repülőgépek hétfőn napközben három hullámban támadták a tálibok állásait Kabultól északra. Két repülő több kört írt le a frontvonal felett, és legkevesebb három bombát dobott le a fővárostól mintegy 45 kilométerre északra. Egy bomba a tálibok előretolt állásaira hullott, kettő azonban – tévedésből – az ellenzéki afgán csapatok állásaira – jelentette szemtanúkra hivatkozva az AFP. A tálibok a Pentagon cáfolata ellenére állítják, hogy a hét végi harcokban megöltek két amerikai kommandóst, és lelőttek legalább egy helikoptert.
Oszama bin Laden arról biztosította Afganisztán tálib kormányzatának vezetőjét, Mohammed Omar mollát, hogy csak a megszálló amerikai erőkre fog támadni, egyetlen más országra sem mér csapást – mondta egy magas rangú tálib tisztviselő az egyik iráni napilapban.
A hét végén a brit és az amerikai kormány között megbeszélés folyt brit szárazföldi egységek esetleges bevetéséről az afgán háború új szakaszában. Ejtőernyős és tengerészgyalogos kommandó osztagokat helyeztek készenlétbe. Újból szó van az SAS (Különleges Légi Különítmény) egységeinek bevetéséről, erről azonban sem a brit kormány, sem a katonai hatóságok nem nyilatkoznak. Mind az SAS, mind az ejtőernyősök és a tengerészgyalogság egyes csoportjai különleges kiképzésben részesülnek ellenséges vonalak mögötti hosszabb időtartamú működésre.

Csapásmérő sasmadár. A két hajtóműves F–15 Eagle (Sas) légifölény-vadászrepülőgépet eleinte kizárólag légi célok ellen szánták, ám jelentős teherbírása és kitűnő repülési tulajdonságai, illetve nagy hatótávolsága miatt F–15E jelzéssel csapásmérő repülőgépet is kialakítottak belőle a McDonell Douglas (ma Boeing) mérnökei. Az átalakítás olyan jól sikerült, hogy egybehangzó vélemények szerint jelenleg ez kategóriájának legjobb repülőgépe. Az afganisztáni bevetéseken eddig ez volt az egyetlen szárazföldi bázisú harcászati repülőgéptípus, amely bevetésre került. Vagy a törökországi Incirlikből felszállva a Kaukázuson és a volt szovjet Közép-Ázsia országain át, vagy a Perzsa-öböl térségéből indulva, az Arab-tenger és Pakisztán érintésével – természetesen többszöri légi utántöltéssel – érik el célpontjaikat. A jellegzetes, elegáns vonalvezetésű gép hagyományos és irányított légi bombák valóságos arzenálját hordozhatja a törzse és szárnyai alatt lévő tizenöt fegyvertartón. (Z. G.)