Lesz magyar igazolvány

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői szerint a státustörvényt nem kell módosítani, lesz magyar igazolvány is, annak megnevezése sem változik. A „tárgyszerű, megegyezésre törekvő hangnemű” ülésen a jelenlévők megállapodtak az igazolvány kiadásának egységes kritériumairól is.

Bízhatunk abban a Magyar Állandó Értekezlet sikeres ülését követően, hogy 2002. január 1-jén megkezdődhet a státustörvény végrehajtása, s a jogalanyok februárban kézhez is vehetik a magyar igazolványt – hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára tegnap, a Máért ülése után. A kétnapos budapesti tanácskozáson az anyaországi pártok, a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselői mellett a határon túli magyar küldöttek főleg a státustörvény végrehajtásának és az ajánlószervezetek létrejöttének kérdését tekintették át. Az ülést egyébként a résztvevők szerint tárgyszerű és megegyezésre törekvő hangnem jellemezte, s mint Németh Zsolt mondta, a szocialista párt is hasonló magatartást tanusított.
A Máért zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Ezt az összes részt vevő szervezet aláírta, kivéve az SZDSZ-t, amely csak a dokumentum első részéhez adta nevét. A Máért résztvevői a HTMH-t bízták meg a státustörvény végrehajtásának koordinálásával. Az értekezlet tagjai megállapodtak abban is, hogy a törvény jogalanyainak meghatározásakor milyen szempontokat vesznek majd figyelembe. A zárónyilatkozat szerint magyar igazolványt kaphat az a magát magyarnak valló személy, aki tud magyarul, illetve tagja valamely bejegyzett magyar szervezetnek, egyháznak, vagy az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván. Egyezség született arról a szocialista kezdeményezésről is, miszerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. Tabajdi Csaba szocialista politikus szerint ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy pártja ismét benyújtsa az országgyűlési biztos felállítására vonatkozó törvényjavaslatot.
A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem. Az európai kisebbségek arattak látványos győzelmet – emelte ki Németh Zsolt. Az államtitkár szerint új nemzetközi norma született, s a velencei bizottság a státustörvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait elfogadva európai rangra emelte a jogszabályt. A politikus utalt arra, senki sem vitathatja, hogy a határon túli magyar közösségek a magyar nemzethez tartoznak, a bizottság jelentése pedig jogszerűnek minősítette az anyaországok gondoskodását a határon túli kisebbségekről. Az államtitkár kijelentette, hogy a magyar diplomácia megegyezésre törekszik Romániával és Szlovákiával, és üdvözölte a román kormányfő legutóbbi kijelentését, amely mögött hasonló szándék is megtalálható. A Bukaresttel való további közös együttműködést sürgette egyébként Markó Béla, az RMDSZ elnöke is.
A státustörvény végrehajtásában fontos szerepük lesz majd az ajánló szervezeteknek, ezek Erdély kivételével mindenhol létrejöttek már. Erdélyben az RMDSZ, az egyházak, valamint a civil szervezetek közötti szerepelosztásban nem sikerült még a feleknek megállapodniuk. Markó lapunk kérdésére azonban elmondta, hogy az RMDSZ „a védnöki szerepnél mélyrehatóbb feladatot bízna az egyházakra”, szerinte a szövetségnek, a civil szervezeteknek és az egyházaknak „szolidárisan együtt kell gondolkodniuk, a munka elvégzése azonban az RMDSZ-re vár”. Tőkés László tiszteletbeli elnök a Magyar Nemzetnek kifejtette, közel két esztendeig senki nem kérdőjelezte meg, hogy az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek együtt fogják a végrehajtást intézni, s csak az utolsó pillanatban találta ki a szövetség az egyenlőtlen munkamegosztást. „Úgy érzem, hogy a Máért-ülésen valamennyire változott az RMDSZ álláspontja, és ez mindenképpen előremutató jel” – ecsetelte a püspök. Az ajánlásokat egyébként a magyar konzulátusok fogják igazolni, rájuk hárul majd az a feladat, hogy hitelesítsék a benyújtott dokumentumokat. Németh Zsolt úgy véli, a konzuli hálózat ezzel erősödhet, és talán sikerül Csíkszeredán is megnyitni a régóta szorgalmazott magyar konzulátust.
A kétnapos ülést követően Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, „mára elcsitultak a viták, egyre inkább közeledünk a teljes egyetértéshez”.

A román kormányfő tovább kifogásol. A státustörvény nem európai jogszabály – jelentette ki tegnap a román kormányfő. „Nem értünk egyet azzal, hogy bélyeget üssenek a magyar nemzetiségű állampolgárokra, nem engedik meg olyan személyek jelenlétét Románia területén, akik a magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok »fogát és okmányait« vizsgálgatják”, mondta Nastase. Hozzátette: ez a tilalom vonatkozik „a követségekre és konzulátusokra” is. (MTI)