Napi sajtószemle

Independent
Az Egyesült Államok nagy hirtelenjében berekesztette diplomáciai vitáját Izraellel Ariel Saron izraeli miniszterelnök epés, Amerikát támadó megjegyzései ellenére – olvasható a független brit lapban. Bush amerikai elnök most éppen olyan helyzetben van, mint apja volt az Öböl-háború idején. Akkor az idősebb Bush attól félt, hogy ha Izrael részt vesz a háborúban, akkor az növeli az arabok Irak melletti kiállását és meglékeli törékeny közel-keleti koalícióját. Egy évtizeddel később most az ifjabb Bushon van a sor, hogy meggyőzze Saront, ne tegyen kárt az arab és iszlám államok által Washingtonnak biztosított támogatásban. Bush attól fél, hogy az izraeli vezető megtámadja a palesztin területeket, ami feltüzeli a közhangulatot a muzulmán világban. Ezért sok mindenre képes Izrael édesgetésében. Bush ugyan érezheti, hogy a szeptember 11-i tragédia által kiváltott nemzeti egység hangulata magával sodorta a fáradhatatlan amerikai zsidó lobbistákat. De azt is tudja, hogy ez nem tart örökké. Emlékeznie kell arra, hogy politikailag milyen káros viszályt kezdett az Izrael-barát lobbi, amikor Bush apja nem volt hajlandó megadni a tízmilliárd dolláros kölcsöngaranciát Izraelnek, hacsak Izrael le nem állítja a törvénytelen települések építését a megszállt területeken. Egyesek úgy gondolják, hogy ez az epizód Bush győzelmébe került a következő választáson – fejeződik be a cikk.
Helsingin Sanomat
Amerika veszélyes útra tért azzal, hogy nem egyezett bele a Bin Laden és terrorszervezete, az al-Kaida elleni bizonyítékok nyilvánosságra hozatalába – olvasható a vezető finn lapban. Így az állampolgárok csak nemzetük vezetőiben – akik látták az iratokat – bízhatnak. A történelemből viszont már sok példát ismerünk arra, hogy a politikusok beszédeiket gyakran céljaik elérése érdekében alakítják. A vezércikk szerint „az állampolgároknak joguk van tudniuk a bizonyítékokról, kivált azon országokban, amelyek a NATO szabályait betartva elkötelezték magukat az USA védelmére a terrorizmus ellenében”. A lap melléklete ugyanakkor Georg Henrik von Wrighttal, Wittgenstein korábbi munkatársával, Finnország legismertebb morálfilozófusával beszélget 85. születésnapja alkalmából. Wright szerint fel kell tenni a kérdést: „Van-e valami a Nyugat politikájában, gazdasági tevékenységében, katonai ideológiájában, ami a most látott terrorcsapásokat előidézi? S ha van, akkor vajon mi, nyugati fehér emberek, felelősek vagyunk-e az így kialakult helyzetért?
The Washington Post
Vajon kizárható-e, hogy Kína meglepi az egész világot Tajvan váratlan lerohanásával? A világ a váratlan háborúkkal van és volt tele – állítja George Will, a liberális fővárosi lap konzervatív publicistája. Kína taktikai atomfegyvert és vegyi fegyvereket is bevethet, ha úgy értékeli, az Egyesült Államok most nem engedheti meg magának szövetségese megvédését.