Őrtornyok vigyázták Mátyás budai palotáját

Mátyás uralkodásakor, 1458 és 1490 között Buda már kétszáz esztendeje az ország fővárosa, ám igazi székvárossá csak ekkoriban válik. Aligha véletlen, hogy a korabeli olasz szállóige úgy tartja: „Egész Európa három legszebb városa: a vízre épült Velence, a hegyen álló Buda és a síkságon fekvő Firenze.”

Mátyás budai palotája a Várhegy déli végébe épült. Észak felől az előudvar kerítette, ahol a lovas játékokkal egybekötött ünnepségeket rendezték. A tér közepén állott Herkules bronzszobra, jelezve az uralkodó vonzalmát az olasz reneszánszhoz. A térről egy toronnyal ékes kapun át lehetett belépni az ún. Friss-palotába, melyet még Zsigmond király emeltetett. A palota udvarának déli szárnyán állt a Csonkatorony, Mátyás börtöne. A keleti szárnyon többek között fogadóterem és „fűtött szoba” is húzódott. Az emeleten állt a reprezentációs célokat szolgáló nagyterem, ahová az udvar felől bronz kandeláberekkel díszített vörösmárvány lépcsőkön is föl lehetett jutni.
A lépcsőt lezáró márvány főkapu bronz ajtószárnyait Herkules tizenkét hősi tettét ábrázoló dombormű ékesítette.
A második udvart közrefogó épület volt Mátyás igazi palotája. Udvarát márványlapok borították. Középen egy Pallas Athéné szobrával díszített márványkút állt. A bejárat fríze a kentaurok és a lapithák harcát ábrázolta. A kapu felett három fülke, bennük (középen) Mátyás, jobbra apja, Hunyadi János, balra bátyja, a kivégzett Hunyadi László szobra.
A palotaszárny északi sarkába Mátyás gótikus kápolnát emeltetett. Benne víziorgona, márvány és ezüst szenteltvíztartó, úrkoporsó, szobrok, festmények, kárpitok. Kegyhely is volt: itt helyezték el Alamizsnás Szent János ereklyéjét. A palota keleti szárnyában, két boltíves teremben – Dunára néző ablakokkal – kapott helyet a király híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana. Ahogy a korabeli krónikás jegyzi: „Az egyik tele volt görög irattekercsekkel, melyeket a király nagy gonddal és fáradsággal részint Görögország szívéből, részint más, keleti vidékekről gyűjtött össze. A másikban, a beljebb fekvőben voltak a latin nyelvű kódexek, az elemi dolgokat taglalóktól a tudományos tárgyúakig valamennyi...”
Antonio Bonfini a híres könyvtárat a Múzsák szentélyének (Musarum Sacellum), a firenzei Naldo Naldi pedig a Bölcsesség szentélyének (Sacellum Sapientiae) nevezi. Aligha alaptalanul. Odabenn a bársonyba és selyembe kötött, gazdagon díszített kódexek faragott polcokon és díszes szekrényekben álltak. Szerte a teremben háromlábú székek, aranyszövé-sű takarókkal borítva. A falon fafeszület függött.
Az egyik terem boltozatát festmény ékesítette: a csillagos ég képe Mátyás horoszkópjával, és oldalt a felirattal: „Lásd, milyen volt az égbolt képe Mátyás király születésekor”. A másik terem boltozatát is a csillagos ég látványa ékesítette, míg az ajtóval szemközti falon két, földgömböt tartó puttó állt. Alattuk Mátyás cseh királyságára utaló epigramma. Közvetlenül a könyvtár mellett állott a trónterem, ajtaja fölött a következő felirattal: „A nagylelkű fejedelmet győzelem követi.”
A Mátyás-palota udvarából az épülettömb legrégebbi részébe, az Anjou-palotába is át lehetett jutni. Ez volt az „asszonyház”, de itt kaptak helyet a különféle tárházak és a fegyverraktárak is.
Az épületet minden oldalról őrtornyok vigyázták. A védőfalakat úgy építették ki, hogy rajtuk a palotatömböt körül lehetett járni. A Várhegy nyugati oldalán terültek el a királyi kertek, illatozó hársakkal, egzotikus díszfákkal és rózsalugasokkal.