Remény a nemzeti konszenzusra

„A szocialisták által kifogásolt felszólalásomban örömömnek adtam hangot, hogy egyesek a nemzetközi munkásmozgalomtól a nemzetközi bankárvilág érintésével eljutottak immáron a nemzeti közép szükségességének vállalásáig” – hangsúlyozta lapunknak Kövér László. A Fidesz alelnöke annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Magyar Állandó Értekezlet első napján Kovács László szocialista pártelnök demonstratív módon kivonult a zárt ülésről, Kövér László ellenzéki források által nacionalistának nevezett beszéde alatt.

Kövér László hangsúlyozta: felszólalásában örvendetesnek nevezte azt is, hogy akik 1993-ban számon kérték a Fideszt, amiért az a nemzeti elkötelezettség jelzővel illette politikáját, azok már eljutottak Kossuthig és a nemzeti liberalizmus vállalásáig. „Ezeket az örömhíreket éppen annak illusztrációjaként emeltem ki, miszerint az anyaország nemzeti tudatosodása olyan mértékű, hogy még azok sem tudják kivonni magukat a hatása alól, akik egy-két évvel ezelőtt egészen más húrokat pengettek” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: ha ez a nézetmódosulás őszinte, akkor Magyarországon is van remény arra, hogy kialakuljon az a nemzeti és politikai konszenzus, amely egyes szomszédos államok politikai elitjében sajnálatos módon elsősorban a magyarsággal szemben már régóta megfigyelhető.
Kövér reagált arra a Népszabadságban megjelent hírre, miszerint beszédében a román–magyar viszonyról azt állította, hogy „kibékíthetetlen nemzeti érdekekről van szó”. Mint a politikus kifejtette, ez a mondata Kovács Miklósnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet elnökének a felszólalásához kapcsolódott. A KMKSZ vezetője ugyanis nemzeti sorskérdésnek nevezte, hogy meg tudjuk-e találni az eszközöket az asszimilációs törekvésekkel szemben, a határon túli magyarság nemzeti kultúrájának megőrzése érdekében. „Ebben az értelemben beszéltem kibékíthetetlennek tűnő nemzeti érdekekről, amelyek abban a pillanatban kibékíthetőek lesznek, mihelyt a környező országok a magyar kisebbségnek biztosítják a valódi egyenjogúságot.” Kövér elmondta, a Fidesz egyetért a velencei bizottságnak azon megjegyzésével, miszerint a határon túli nemzeti kisebbségek önazonosságának megtartásáért elsősorban az adott állam a felelős. Ez olyannyira igaz, hogy ha a szomszédos országok, így Románia garantálná a jogegyenlőséget a területén élő magyarság számára, akkor a státustörvényre nem is lenne szükség.
A Fidesz alelnöke szerint Kovács László felszólalását többen is furcsállták, hiszen a szocialista politikus ismételten a román érzékenység kezelésére hívta fel a magyar kormány figyelmét, és a tényekkel teljes mértékben szembehelyezkedve az egyeztetés hiánya miatt próbálta meg elmarasztalni az Orbán-kabinetet. „Ezzel szemben én többek egyetértése mellett arra hívtam fel a figyelmet – fűzte hozzá Kövér –, hogy a magyar kormánynak és a politikusoknak, függetlenül a politikai és ideológiai hovatartozástól, elsősorban a határon túli és az anyaországi magyarok érzékenységére kell tekintettel lenniük.”
Kövér egyébként meglehetősen inkorrekt eljárásnak minősítette, hogy a zárt ülésen elhangzottakat egyesek kiszivárogtatják a sajtónak, hiszen ez nyilvánvalóan csökkenti a bizalmi szintet. Mint mondta, nem kevésbé inkorrekt a Népszabadság eljárása, amely egyoldalúan kiragadott szövegek egyoldalú minősítését úgy adta közre, hogy nem tartott igényt a másik oldal véleményének a meghallgatására.