Sötét felhők a világgazdaság egén

Jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani, hogy milyen hatással lesz a világgazdaságra a New York-i World Trade Center ellen elkövetett terrormerénylet. Itt nemcsak két épület semmisült meg, maga alá temetve mintegy hatezer embert: a terrortámadás a világgazdaságot egy fokozatosan gyengülő fázisában érte.

A gazdasági növekedés már a támadás előtt a legtöbb vezető ipari államban lelassult. A konjunktúrakutató intézetek, a kormányok hónapról hónapra lefelé korrigálták előjelzéseiket a gazdasági fejlődésről. Japán már majdnem egy évtizede komoly gazdasági nehézségekkel küzd, amin a különböző kormányoknak eddig nem sikerült úrrá lennie. A konjunktúra az USA-ban és az EU államaiban is gyengül, amit a gazdasági növekedés csökkenő mutatói is visszatükröznek. A merénylet ezt a folyamatot csak felerősítette, és egyben a nemzetközi tőzsdéken pánikszerű árfolyamzuhanást váltott ki.
A helyzet a tőzsdéken időközben konszolidálódott, a részvények árának csökkenése megállt, sőt a veszteségek egy részét sikerült viszszanyerni, de a jelenlegi árfolyamok még mindig alatta maradnak a merénylet előtti értékszintnek. A gazdasági visszaesés folyamata és a terrortámadás által kiváltott hatások nem álltak meg a tőzsdék falain belül, hanem egyre erősebben hatnak a reálgazdasági szférában is. Számtalan, eddig stabilan fejlődő gazdasági ágban szintén növekvő visszaesés mutatkozik. Példaként a légi forgalmat és a repülőgépgyártást lehet megemlíteni, ahol a merénylet után a fokozott biztonsági intézkedések megnövelik a költségeket. Ezzel egy időben az újabb támadásoktól való félelem miatt visszaesett az utasforgalom, ami kihat a repülőgépiparra is, ahol máris csökkentek a rendelések. Így számtalan repülőtársaságnál és a repülőgépgyártásban is rövid időn belül jelentős elbocsátások várhatók. A bizonytalansági tényezők a légi forgalomban messzemenően befolyásolják a turizmust, ahol szintén jelentős visszaeséssel számolnak. Naivitás lenne azt hinni, hogy a merénylet gazdasági következményei csak az USA-ra hatnak.
A globális világban a gazdasági visszaesés hatásai továbbgyűrűznek, és elérnek minden országot. A csökkenő fogyasztás és termelés kevesebb beruházáshoz és növekvő munkanélküliséghez vezet. A kérdés az, hogy a gazdasági visszaesés rövid lejáratú lesz-e, azaz egy– másfél évnél nem tart tovább, vagy esetleg hosszú lejáratú struktúraproblémák és recesszió előtt állunk? Erre a kérdésre pillanatnyilag nincs kielégítő válasz. A legnagyobb bizonytalansági tényező egy nagyobb és hosszú háború a Közép-Keleten, és annak kiszámíthatatlan nemzetközi következményei. A jelenlegi gazdasági helyzetet nemcsak az elmúlt hónapok negatív tendenciái alapján kell nézni, hanem a kilencvenes évek gyorsan felfelé ívelő konjunkturális hátteréből is. Ha visszapillantunk erre az időszakra, akkor azt mondhatjuk, hogy egy rendkívül dinamikus műszaki és gazdasági fejlődés zajlott le, amely messzemenően befolyásolta és fellendítette a világgazdaság növekedését. A kilencvenes években főleg a távközlés és a komputertechnológia területén valóságos innovációs forradalom zajlott le, amely alapvetően megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A mobiltelefon és az internet iránti kereslet rendkívüli megnövekedésével ezek a cikkek és szolgáltatások tömegáruk lettek, amihez gyorsan ki kellett építeni a megfelelő termelési és software-háttért. Az internet szintén megváltoztatta a kommunikációs kapcsolatokat világszerte az emberek, a bankok, a vállalatok és a tőzsdék között. A dinamikus kereslet következtében rövid időn belül számtalan új vállalat alakult, ahol a termelésben és főleg a távközlési és internetszolgáltatások területén több százezer munkahely keletkezett. A műszaki fejlődés így lényegesen hozzájárult a világszerte kialakult globalizációhoz.
A pénzpiacok messzemenő liberalizációja következtében felgyorsultak a gigantikus tőkemozgások a világ pénzközpontjai között. Az újonnan alapított cégek alkották az úgynevezett New Economyt, vagyis az új gazdaságot. Ezeknek a vállalatoknak az árfolyamai a tőzsdéken a jövőbeli nagy nyereségek reményében rohamosan emelkedtek. Egyre többen vásároltak azok is részvényeket, akik korábban még talán a tőzsde szót sem ismerték. Befektetett pénzükkel megnövelték a pénzpiacokon lévő tőkét, és hozzájárultak ennek gigantikus vándorlásaihoz. Az új gazdaság cégei között számtalan olyan vállalat is akadt, amelyeknek számottevő gazdasági háttere nem volt, de ígérgetéseik, amelyekben esetleg saját maguk is hittek, túltettek mindenen. A piacok megteltek, a verseny megerősödött, a távközlési árak rohamosan csökkentek, újabb innovatív cikkek és szolgáltatások egyelőre nem jelentek meg a piacokon. A gomba módra szaporodó új cégek alapvető problémája az volt, hogy új innovációt már nem tudtak nyújtani, hanem csak a meglévőket próbálták utánozni, pénzügyi hátterük viszont rendszerint nagyon gyenge volt. Az új gazdaság területén a részvények árfolyamai a spekuláció következtében indokolatlanul magas szintet értek el. A megnövekedett versenyben rövid időn belül kiderült, hogy az újonnan alakított cégek nem tudják teljesíteni hangzatos ígéreteiket, mert forgalmuk csekély, költségeik és veszteségeik viszont annál nagyobbak. Az új gazdaság részvényeinek árfolyama rohamosan csökkent, számtalan cég csődbe jutott és eltűnt a piacról.
Németországban csak az új gazdaság részvényeinek az értékveszteségét több mint kétszázmilliárd márkára teszik. A gazdasági növekedés is megtorpant; havonta csökkentek az idevágó fejlődési indexek. Ezt a folyamatot gyorsította fel a New York-i merénylet. A New Economy megroppanása természetesen érinti a többi iparágakat és szolgáltatásokat, elsősorban a félvezetőket és a távközlési cikkeket gyártó cégeket, mert ezek reagálnak legérzékenyebben a konjunktúra változásaira. A gazdasági növekedés csökkenése kihatott más iparágakra is, mert a vásárlók a konjunkturális bizonytalanság következtében óvatosabbak lettek, és csökkentették fogyasztási kiadásaikat. A kereslet csökkenése ugyan mérséklően hat az árakra, mert ezzel megakadályozza az inflációt. Másrészt a zsugorodó kereslet következtében visszaesik a termelés és ezzel a foglalkoztatottság is, ami növekvő munkanélküliséghez vezet. A gazdasági fejlődés jelenlegi megtorpanása még nem jelent feltétlenül recessziót, hanem inkább az egy évtizedes dinamikus és részben túlfűtött gazdasági expanzió után visszatérést a szerény növekedéshez, sőt a stagnációhoz.
Az árfolyamok jelentős visszaesése és a gazdasági növekedés csökkenése fékezően hat a globalizációs folyamatokra is. A tőzsdéken nagy összegek mentek füstbe, ezért a bankoknak, a nagy nemzetközi pénzügyi alapoknak, valamint a kisrészvényeseknek kevesebb pénzük van, mint egy-két évvel ezelőtt. Így kevesebb kockázatot hajlandók magukra vállalni. Miután a tőkebefektetők is elővigyázatosabbak lettek, a gigantikus világot átszelő pénzmozgások is csökkentek, de nem szűntek meg. Másrészt több nagy nemzetközi cég fúziója, illetőleg a cégvásárlások sem hozták meg a kívánt eredményeket, sőt jelentős veszteségekkel jártak. Kiderült, hogy különböző országok vállalatai kultúráját, munkastílusát nem könnyű közös nevezőre hozni. Mindezek a tényezők a globalizációs folyamatok lelassulásához vezettek. Ezeket a folyamatokat csak széles körű nemzetközi együttműködéssel lehet befolyásolni, mert az egyes országok gazdasági ereje ehhez nem elegendő.
Az USA-ban a jegybank, a Fed, a konjunktúra élénkítése céljából már a merénylet előtt több mint féltucatszor csökkentette a kamatokat, amelyek most évtizedek óta a legalacsonyabbak. A kamatcsökkentések jelenleg már egyedül nem elegendők arra, hogy a világgazdaságban meglévő negatív tendenciákat alapvetően megváltoztassák. Egyelőre hiányoznak még a jelentős konjunkturális impulzusok és innovációk, amelyek a 90-es évek hajtóerői voltak. Joseph Schumpeter, a XX. század egyik legjelentősebb közgazdásza a dinamikus vállalkozóban látta a gazdasági fejlődés motorját, aki új termékek megalkotásával és piacravitelével új impulzusokat ad a gazdaságnak, és ezáltal megindít egy újabb konjunkturális felemelkedést. Éppen ezért manapság a kutatásra és fejlesztésre fordított beruházások szükségesebbek, mint valaha. Remélhetőleg a gazdasági visszaesés jelenlegi időszaka nem tart sokáig, és hamarosan megjelennek a dinamikus vállalkozók új termékeikkel.

A szerző közgazdász (München)