Stratégia a fogyatkozás ellen

Hosszú távú népesedési stratégia megalkotása lesz a legfontosabb feladata a tegnap megalakult nemzeti népesedési kormánybizottságnak. Az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett testület tíz miniszterből és hét elismert szaktudósból áll, emellett még ötven szakember segíti a munkát.
– A bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb problémájára kell megoldást találnia. A népesedési helyzet nem jó, de nem is reménytelen, hiszen az előző másfél évben javultak a demográfiai mutatók, lassult a népességfogyás üteme – jelentette ki Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Ugyanakkor megjegyezte: a legpesszimistább előrejelzések szerint 2050-re akár 6,5 millióra apadhat az ország lakossága, de a leginkább optimista becslések szerint is kilencmillióra csökken addigra a lélekszám.
Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a bizottság titkárságvezetője jelezte: a jövő év elejére elkészülhet a nemzeti népesedési program első változata. Hozzátette: hosszú távú stratégiára van szükség, hiszen a komplex demográfiai folyamatokat csak évtizedes távlatokban lehet kezelni. Úgy vélte: az utóbbi húsz évben a kormányoknak azért nem sikerült eredményeket elérniük e területen, mert intézkedéseik nem voltak átfogók és összehangoltak. A tegnapi alakuló ülésen nem került szóba a tudatos betelepítési politika problémája.

- Háttér -

Országunk mai területén 1980 végén éltek a legtöbben: 10,713 millióan. Az idei népszámlálás adatai szerint most 10,197 millió az ország lélekszáma. A századfordulón a mai országterület lakossága egyébként körülbelül hárommillióval volt kevesebb a jelenleginél.
Magyarországon 1981 óta kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, bár a születések száma akkor már régóta nem érte el az utánpótláshoz szükséges szintet. Nem önmagában a népességcsökkenés okoz súlyos problémát, hanem az azzal általában egyidejű elöregedés. A Központi Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézetének előrejelzései közül a legvalószínűbbnek tartott modell szerint nem áll le a népességcsökkenés Magyarországon, s 2015 körül bekövetkezik egy újabb öregedési hullám.
A számítások szerint 2050-re nyolcmillióan élünk majd az országban. Két szélsőséges variáció erre az időre minimálisan hat-, maximális pedig tízmillió fővel számol. A 0–19 évesek száma akár a felére is csökkenhet 50 év alatt. A munkaképes korúak (20–64 évesek) száma 2050-re a mai háromnegyedére kalkulálható. A 65 évnél idősebbek száma másfélszeresére, a legpesszimistább számítás szerint pedig akár 36 százalékra is emelkedhet 2050-ig a jelenlegi 14 százalékról.