Szinten maradnak a tőkebefektetések

Nem módosítja az idei és a jövő évre vonatkozó működőtőke-importra vonatkozó prognózisát a Gazdasági Minisztérium (GM): továbbra is évi 1,8-2 milliárd eurós tőkebeáramlásra számít a szaktárca, bár meglehet, hogy a privatizáció lezárultával új „lelőhelyet” kínálnak a befektetőknek. Főként a kutatás-fejlesztési (K+F) bázisok és a regionális központok itteni kialakítását ösztönzik költségvetési támogatásokkal.

Magyarország annak ellenére is megtartja tőkevonzó képességét, hogy a régió több országában (például Lengyelországban és Csehországban) csak most indul az a privatizációs hajsza, amely hazánkat a 90-es évek elején jellemezte. Pongorné Csákvári Mariannának, a GM helyettes államtitkárának álláspontja szerint ez úgy teljesíthető, hogy a privatizáció helyett új alternatívát kínál az állam a befektetőknek. A GM főként a K+F bázisok és a regionális központok létrehozásához biztosít támogatást. Az ösztönzés révén K+F bázist telepített már hazánkban – többek között – az Audi, a Knorr-Bremse, a Nokia, a GE Lighting, továbbá még az év során ide helyezi oktatási központját az IBM, a General Electric pedig vezetőképzőjét telepíti Londonból Budapestre.
Az ország tőkevonzásra vonatkozó versenyképességét egy év elején közzétett tanulmány is igazolja. Eszerint a világban a 27. helyet foglalja el Magyarország, Lengyelország, a térségben legerősebb riválisunk pedig a rangsor negyvenedik helyezését sem éri el.
A helyettes államtitkár asszony minderről tegnap beszélt, amikor a működőtőke-import első féléves adatait ismertette.
Több mint másfél milliárd euró értékű közvetlen külföldi tőkebefektetést regisztrált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei év első felében, ami 43,6 százalékkal magasabb érték, mint a múlt év első hat hónapjában volt. Ezzel napjainkra már majdnem 24,5 milliárd euróra nőtt a külföldi működő tőke állománya Magyarországon – mondta tegnap Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. Hozzátette: 1999-ben a külföldi érdekeltséggel bíró cégek teljesítették a vállalati szektor hozzáadott értékének 49 százalékát, s a nettó árbevétel felét. Ennél erőteljesebb aktivitást mutatnak a külföldi tőkével működő társaságok a külkereskedelemben, hiszen tavaly a teljes hazai export 78 százalékát „adták”, ugyanakkor az importból 76 százalékkal részesedtek, így ez a vállalati kör pozitív kereskedelmi mérleget tudhat magáénak.
A GM közlése szerint a legnagyobb külföldi közvetlen tőkebefektető ország az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Belgium, Ausztria, Svédország, Svájc, Japán, Luxembourg és Olaszország. Az élboly folyamatosan változik, az első három helyen rendre az USA, Németország és Hollandia váltja egymást. Idén, rendhagyó módon Japán tört az élre az első hat hónapban hazánkban befektetett működőtőke-állományával.
Székely Judit, a gazdasági tárca foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára szerint a teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek 47 százaléka tervezi a foglalkoztatotti létszám emelését ebben az évben. A többségében külföldi tulajdonban lévő cégek 41, míg a hazai tőketöbbséggel működő társaságok 32 százaléka számol azzal, hogy növeli alkalmazottainak számát az idei évben. A helyettes államtitkár az adatokat egy a GM által készített, rövid távú munkaerő-piaci felmérés alapján közölte.
A Magyar Nemzet kérdésére elmondta: az egyes régiókban felmerülő munkaerőhiány orvoslása érdekében napokon belül munkaerő-piaci egyezményt ír alá a magyar és a román kormány. Ennek alapján – előzetes információk szerint – 8400 román állampolgár dolgozhat majd Magyarországon gyakornokként, illetve szezonális foglalkoztatottként.