Továbbra is meghatározó a nukleáris energia

Hosszas felkészülés után megkezdődtek a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbításával kapcsolatos előkészítő munkák. Ez a tendencia egyébként egyre inkább jellemző az atomerőműveket üzemeltető országokra, sőt néhány országban felvetődött az új blokkok építésének lehetősége is – tudtuk meg dr. Aszódi Attilától, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktor nagylaboratóriumának vezetőjétől.

Magyarországon a Paksi Atomerőmű négy blokkjának eredetileg tervezett élettartama 2012–2017 között jár le, ezért megkezdődtek az élettartam növelésére irányuló előkészítő munkálatok. Aszódi Attila elmondta: az atomenergia részesedése a villamosenergia-termelésében a világon 17 százalék, az Európai Unióban 35 százalék, míg Magyarországon 38 százalék. Mindebből adódik, hogy rendkívül fontos gazdasági potenciált jelentenek az atomerőművek, melyeknek más energiaforrással történő kiváltása elég nehezen képzelhető el. Nagyon lényeges ez abból a szempontból is, mert a hasadóanyag-források olyan, politikailag stabil országokban vannak, mint Kanada, Ausztrália, USA, valamint Oroszország. Emiatt az uránpiac nagyon stabilnak tekinthető. Ugyancsak meghatározó, hogy ezen a piacon nem kell számolni olyan váratlan ármozgással, mint az olaj vagy a földgáz esetében. Ezzel szemben a szénhidrogénforrások javarészt az elég bizonytalan politikai és gazdasági helyzetű arab országokban találhatók. A nukleáris energia felhasználásánál mindezek mellett figyelembe kell venni az üvegházhatást is, hiszen az atomenergia tiszta energiaforrásként nem termel szén-dioxidot, így segítségünkre lehet a klímaváltozás kezelésében.
Aszódi Attila szerint mindezek miatt a jövő energiatermelése elképzelhetetlen atomenergia nélkül. Éppen ezért arra kell számítani, hogy a legtöbb ország, ahol atomerőművet üzemeltetnek, törekedni fog az élettartam-hosszabbításra, mindaddig, amíg a műszaki és gazdasági racionalitások ezt megengedik. Amerikában, ahol egyébként eredetileg is negyvenéves üzemelésre kaptak engedélyt az atomerőművek, már hat blokk élettartam-hosszabbítását engedélyezték, valamint újabb 14 blokk engedélyezési eljárása kezdődött meg. Felmérések szerint az Amerikában működő 103 blokk akár mindegyikénél szóba jöhet az élettartam-hosszabbítás, és már több európai országban (pl. Finnország, Franciaország, Csehország, Oroszország) is konkrétan foglalkoznak a kérdéssel, sőt Finnországban megkezdődött egy új, 1000 megawattos atomerőművi blokk létesítésének előkészítése. Az atomerőművek üzemeltetésénél lényeges kérdés a hulladékok kezelése, amely egyébként műszakilag megoldott. A kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése a világ sok országában rendezett, a biztonságos elhelyezés technológiája jól ismert. Egyébként ilyen hulladékok atomerőművek nélkül is keletkeznek, többek között kutatási és orvosi felhasználásból. Magyarországon úgy néz ki, hogy Bátaapáti térségében megoldható lesz a kis- és közepes aktivitású atomerőművi hulladékok biztonságos és végleges elhelyezése. Külön kérdést vet fel a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett üzemanyagok elhelyezése, melyre belátható időn belül mindenképpen megoldást kell találni. Új lehetőség a jelenleg is folyó kutatások alapján a „transzmutációs” eljárás, amely lényegesen lecsökkenti a radioaktív izotópok felezési idejét és mennyiségét, így a hosszú felezési idejű izotópok tárolását nagyságrendekkel rövidebb időre kellene csak megoldani. A transzmutáció révén olyan reaktorok épülhetnek, melyek segítségével újból felhasználják az atomerőművek kiégett üzemanyagát, és további energiatermelés mellett a hulladék nagy részének lebontását is megoldhatják. Az atomenergetika eddig is élen járt a hulladékkezelésben, mert ez az egyetlen olyan iparág, amely a keletkező hulladékokat nem bocsátja ki a környezetbe, hanem gondosan gyűjti, rendszerezi, pontos ismeretekkel rendelkezik a keletkező hulladékokról, és azok biztonságos elhelyezéséről is gondoskodik.
Az atomenergetika jövőjét mindezeken túl nagyban befolyásolhatja a Kaliforniában bekövetkezett energiaválság, valamint az Amerikát ért terrortámadás és annak következményei. Várható, hogy Amerikában atomerőművek építésével oldják meg a felmerült villamosenergia-hiányt, ugyanakkor az arab országokkal kapcsolatos bizonytalan politikai és gazdasági helyzet miatt szintén előtérbe kerülhet a biztonságos, olcsó és hosszú távon garantálható atomenergia felhasználása. Ezért megjósolható, hogy a következő 10-15 évben a meglévő blokkok üzemben tartása és élettartam-hoszszabbítása mellett újabb atomerőművi blokkok épülnek majd a világon. Jelenleg a világ 31 országában 438 atomerőművi blokk üzemel és a tavalyi év végén 36 állt építés alatt.
Vélhetően ez a tendencia folytatódni fog és a világ villamos- energia-ellátásában a jelenleginél is nagyobb szerepet kap a nukleáris energia. Bizonyos, hogy a globális felmelegedés problémáját energetikai területen csak az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes fejlesztésével lehet megoldani.
Természetesen nagyon lényeges kérdés a jövő szempontjából a szakember-utánpótlás és az oktatás. Tapasztalataink szerint egész Európában és hazánkban is túl kevesen tanulnak ma energetikát, ami jelentős szakember hiányhoz vezethet már az előttünk álló évtizedben is. Örömteli, hogy az utóbbi években javult hazánkban a mérnöki pálya megbecsülése, és reméljük, hogy a műszaki felsőoktatásban egyre több fiatal fogja választani az energetikai szakmát élethivatásául – emelte ki Aszódi Attila.