Új képzési jegyzék

A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) hatodik alkalommal rendezi meg nemzetközi konferenciáját, amelynek központi témája a szakképzésfejlesztés Európában és az élethosszig tartó tanulás kihívásai. A háromnapos tanácskozás fő célja, hogy konkrét kutatási eredményekkel alapozza meg és támogassa a továbbképzési lehetőségek törvényi és intézményi feltételrendszerét.

A szakképzés kutatása és a hátrányos helyzetű fiatalok képzése szorosan összetartozik – emelte ki megnyitójában az oktatási tárca politikai államtitkára. Sió László a jövőről szólva meghatározó feladatként említette az intézmény és szakmarendszer közötti harmónia megteremtését. Magyarország a globalizálódó világban akkor tud talpon maradni, ha a munkaerőképzés terén meglévő versenyelőnyét a továbbiakban is meg tudja tartani – fogalmazott a politikai államtitkár, aki ezzel kapcsolatban pozitív jelzésnek tartja, hogy egyre élénkebb a gazdaság és a képzésekkel foglalkozó intézmények kapcsolata.
A konferencia négy szekcióülésen folytatja munkáját. A legtöbb újdonsággal a Országos Képzési Jegyzék korszerűsítéséhez kapcsolódó, úgynevezett moduralizációs projekt bemutatása szolgál.
A Nemzeti Szakképzési Intézet munkatársai a szeptemberben induló program első fázisában csaknem kétezer szakemberrel készítenek interjút szakképesítéseikről. Ebbe a munkába több mint ezer vállalatot vonnak be. A projekt során megvizsgálják a szakképesítések közötti átjárhatóságot, a vállalatok munkaerőigényét és elvárásait szakmacsoportonként.
*
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tanácsa szerdai ülésén nem támogatta egyetemünk vezetésének azon előterjesztését, amely a főiskolai kar önállóságát megszüntetné. A kari tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg a döntést – mondta lapunknak Könczei György főigazgató. Az említett előterjesztés szerint a jelenlegi gyógypedagógiai főiskolai kar intézetként lenne része egy, az egyetemen létesítendő új pedagógiai és pszichológiai karnak, amelyben az ELTE más további szervezeti egységei is képviseltetnék magukat. Ezek közül a legfontosabb az egyetem bölcsészettudományi karának a pszichológiai intézete és neveléstudományi tanszéke. A kari tanács döntésének okai –többek között –: a gyógypedagógusok szakmai identitása; a jövőbeli kutatás, képzés országos szinten; a minőségkontroll, valamint alapvető finanszírozási megfontolások is amellett szólnak, hogy a százéves múltra viszszatekintő intézmény kar maradjon. Az egyetemi tanács hétfői ülésének napirendje szerint a kérdésben döntés várható.

Német–magyar szimpózium. A magyar szakképzésnek is ajánlott a Németországban általános duális képzési forma alkalmazása – derült ki a tegnap óta tartó, kétnapos német–magyar szimpóziumon Budapesten. Veronika Pahl, a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium osztályvezetője jelezte: országában egy adott évfolyamra járó diákok kétharmada duális képzésben vesz részt, körükben a végzést követően a munkanélküliség kilenc százalékkal alacsonyabb az általános rátánál. Pálinkás József, a magyar oktatási tárca vezetője arról beszélt, hogy a szakképző iskolák jelentős részében a gyakorlati képzés nem megoldott. (MTI)
*
Százéves a vakok iskolája. Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli ebben az évben a vak gyermekeket nevelő-oktató budapesti, Ajtósi Dürer sori intézmény, ahol ebből az alkalomból háromnapos nemzetközi szakmai konferencia kezdődött tegnap. Az intézményben jelenleg több mint 250 látássérült és vak, ép értelmű és fogyatékos gyermeket oktatnak. Speciális szakiskolai képzésben csaknem száz fiatal sajátítja el a számítógép-kezelői, szőnyegszövői és kosárfonói szakmát. (MTI)