Ujgurok a kínai vezetés célkeresztjében

Terrorista csoportok feltételezett tagjait tartoztatták le az utóbbi napokban Kína muzulmán többségű tartományában. A Pakisztán, illetve Afganisztán határán fekvő tizenhétmilliós lakosú Hszincsiang területén több mint nyolcmillióra tehető az iszlám vallást követő ujgurok száma. Az ujgur és a han népesség közötti feszültségek többször összecsapásokhoz vezettek.

Kína többnyire az ujgurok szeparatista törekvéseire képezi le a terrorizmus elleni harcot, éppen ezért támogatja az Egyesült Államok akcióját. Peking számára a stabilitás jelenti a legfontosabb értéket – véli Jordán Gyula Kína-szakértő, egyetemi tanár, akit többek között arról kérdeztünk, mivel magyarázza a pekingi vezetés viszszafogottságát a válaszcsapásokkal kapcsolatban. Kína részéről pozitív dolog a hallgatás, hiszen ez annyit jelenti, hogy végre nem lép fel ellenségesen egy amerikai lépéssel szemben. Ez az álláspont ugyanakkor érthető, hiszen Kínában a terrorizmus szorosan összekapcsolódik a szeparatizmussal. Az ujgurok terrorakciókkal tarkított önállósodási törekvései – a tibeti helyzet mellett – veszélyeztetik a Peking által oly nagyra értékelt stabilitást, hangsúlyozta lapunknak Jordán Gyula. Az elkülönülési törekvés mögött komoly szervezetek, csoportok sorakoznak fel. Az elmúlt években az ujgurok a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeztek elérni céljukat, a független Kelet-Turkesztán megteremtését. Többek között számos terrorakciót hajtottak végre. A pekingi vezetés szerint a szeparatista törekvések súlyosbodtak az egyesült államokbeli célpontok elleni véres terrortámadások óta. Kínai lapvélemények arra mutatnak rá, hogy Peking most először tüntette fel a nyugati országrész muzulmán szakadárjai ellen vívott harcát a terrorizmus elleni küzdelem részeként, Moszkva csecsenek elleni háborújához hasonlítva azt.
Jordán Gyula fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a közép-ázsiai országokban – kisebbségben vagy többségben – élő mozlim közösségek, avagy éppen az ott élő ujgurok berkeiből támogatás érkezik a Kínában élő ujgur kisebbség részére. A sanghaji ötök, azaz Kína, Oroszország, Kirgizisztán, Kazahsztán és Tádzsikisztán rendszeresen magas szintű tanácskozásokat tartanak. A legutóbbi ötoldalú csúcstalálkozót követően a résztvevők zárónyilatkozatban foglaltak állást a nemzetközi terrorizmus ellen és operatív fellépést szorgalmaztak a terrorakciók megakadályozása érdekében. A szakértő szerint egy ujgurok elleni nagyszabású fellépés esetén a pekingi vezetés vélhetően számíthat a kínai társadalom támogatására. Egy ilyen akciónál a kommunista hatalom elsősorban nem a terrorizmus elleni harc szükségességére, hanem sokkal inkább a nacionalizmusra apellálva tehetné elfogadottá fellépését. A Tienanmen téri diáklázadás vérbe fojtása óta Kína egy erőteljesen nacionalista országgá vált – véli Jordán Gyula, hozzátéve, Kínában a nacionalizmussal a hit válsága okozta vákuumot próbálják kitölteni.

Amit az ujgurokról tudni kell. Az ujgurok nyelvileg a törökség turki – más besorolás szerint: karluk-ujgur csoportjához tartoznak. Etnogenezisükben fontos szerepe volt különböző iráni népeknek. A mai ujgur szókincsnek jelentős része iráni eredetű. Hasonlóképp nagy számban találunk az iszlám révén befogadott arab szavakat, de a szoros szomszédság folytán használatba vett kínai szavak is előfordulnak. Kultúrájuk egymást követő szellemi áramlatok hatására alakult s nyerte el jelenlegi arculatát. A hajdani, eredeti sámánhitet egy időre a manicheizmus, majd a buddhizmus váltotta fel náluk, hogy aztán a középkor derekára végképp megtérjenek az iszlám kebelébe. Az ujgurok sok-sok évszázad óta letelepült földművesek és állattartók, fejlett kézműiparral. A mai ujgurok nem tekinthetők azonosnak a VII–VIII. század ujgurjaival.