Változhat a kisebbségi törvény

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága dönt arról, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosítására vonatkozó, valamint a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló előterjesztéseket a parlament elé terjeszti-e – hangzott el a javaslatokat előkészítő parlamenti ad hoc bizottság ülésén. A tanácskozáson a parlamenti képviselők közül Hargitai János (Fidesz), az ad hoc bizottság elnöke és Kósáné Kovács Magda (MSZP), az emberi jogi bizottság elnöke jelent meg, így a frakciók nem hallatták véleményüket, a kisebbségi önkormányzatok vezetői pedig eltérő álláspontot képviseltek.
Kiderült, hogy a kétéves előkészítő munka eredményeként megszületett javaslatokkal a szerb és a görög kisebbségi önkormányzatok elnökei nem értettek egyet, a szlovák és német önkormányzati vezetők viszont úgy látják, célszerű lenne az előterjesztéseket az Országgyűlés „asztalára” letenni. Kiss Lajos, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint kétségtelen, hogy nem tudtak „minden igényt befogalmazni”, ennek ellenére a kötelező intézményátadás segíti a nemzetiségek kulturális autonómiájának teljesülését. Kósáné Kovács Magda (MSZP) szerint az emberi jogi bizottság és az ad hoc bizottság jó szándékú vállalkozása politikai tévedés volt, mert – mint mondta – kisebbségi joganyag esetében elkerülhetetlen a kormány politikai akaratának ismerete, és ez nem állt rendelkezésre. Hargitai János (Fidesz) viszont azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogalkotásban akkor járnak el helyesen, ha „araszolnak”, és menet közben kijavítják a hibákat. Hozzátette: mindenképpen az Országgyűlés elé kellene kerülnie a joganyagnak, függetlenül attól, hogy ebben a ciklusban lesz-e lehetőség megvitatására és elfogadására.