Szeptember 11. öröksége: a terrorizmus árnyéka a XXI. században

A 2001. szeptember 11-i, az Egyesült Államok ellen irányuló terrortámadások rámutattak az iszlám militáns szélsőségek globális fenyegetésére, amely azóta sem csökkent. Az al-Kaida koordinált, halálos akciója New York és Washington szívében több ezer áldozatot követelt, és alapjaiban változtatta meg a nemzetközi biztonságpolitikát. A terrorizmus veszélye azonban napjainkban sem múlt el: az európai merényletek és a migrációs hullámok új kihívásokat jelentenek.

Szeptember 11. öröksége: a terrorizmus árnyéka a 21. században Fotó: HASSAN AMMAR Forrás: AFP

Az American Airlines 11-es járata 8.46-kor csapódott az északi toronyba, a United Airlines 175-ös járata 17 perccel később a déli toronyba (Fotó: Getty Images/AFP/Spencer Platt)

A támadások reggelén négy belföldi repülőgép szállt fel három keleti parti repülőtérről. Az American Airlines 11-es járata 8.46-kor csapódott az északi toronyba, a United Airlines 175-ös járata 17 perccel később a déli toronyba. Az American Airlines 77-es járata 9.37-kor a Pentagon délnyugati oldalába csapódott, míg a United Airlines 93-as járata lezuhant Shanksville közelében, Pennsylvania államban, miután az utasok ellenálltak. 9.59-kor a déli torony, 10.28-kor az északi torony omlott össze, több ezer tonna törmeléket és füstöt bocsátva ki Alsó-Manhattan utcáira – emlékezett vissza a Britannica.

A támadások közel 3000 ember halálát okozták: mintegy 2750 New Yorkban, 184 a Pentagonban és 40 Pennsylvaniában; mind a 19 terrorista életét vesztette. A New York-i áldozatok között több mint 400 rendőr és tűzoltó is szerepelt.

Szeptember 11-én reggel az akkori elnök, George W. Bush, egy másodikos osztályteremben tartózkodott Sarasotában, Florida államban, amikor értesült az első becsapódásról. Később kabinetfőnöke, Andrew Card súgta a fülébe: „Egy második repülőgép eltalálta a második tornyot. Amerika támadás alatt áll.” Az akkori elnök ezt követően az Air Force One-on utazott az országon keresztül, és a támadások estéjén Washingtonban landolt. 20.30-kor az Ovális Irodából beszédet intézett a nemzethez, amelyben kijelentette: 

Nem teszünk különbséget a terroristák között, akik ezeket a cselekményeket elkövették, és azok között, akik rejtegetik őket.

Bush határozott válasza a támadásokra a közvélemény-kutatásokban mért népszerűségét a szeptember 11-i előtti 55 százalékról az azt követő napokban 90 százalékra növelte, ami a valaha jegyzett legmagasabb érték.

A támadások – különösen az ikertornyok összeomlása – hatalmas érzelmi sokkot okoztak

Az eseményeket több százezren látták első kézből, milliók követték élőben a televízióban. A Világkereskedelmi Központ környékén a gyászoló tömegek jelenléte és a folyamatos médiatudósítás a támadások globális propagandahatását erősítette.

Az Egyesült Államok kormánya hamarosan bizonyítékot gyűjtött az al-Kaida felelősségéről, és a tálib vezetés elutasította Bin Laden kiadatását Afganisztánból.

Története során először a NATO az 5. cikkelyhez fordult, lehetővé téve tagjai számára a kollektív védelmet. Október 7-én az Egyesült Államok és szövetségesei támadást indítottak Afganisztán ellen. Hónapokon belül több ezer fegyveres halt meg vagy esett fogságba, a tálibok és az al-Kaida vezetői bujkálni kényszerültek. Az Egyesült Államok kormánya világszerte kereste az al-Kaida ügynökeit és szimpatizánsait, és a terrorizmus elleni küzdelmet külpolitikája középpontjába helyezte. Belföldön szigorították a biztonsági intézkedéseket a repülőtereken, kormányzati épületekben és sportlétesítményekben. A Kongresszus gyorsan elfogadta az USA PATRIOT törvényt, amely kibővítette az FBI és más hatóságok megfigyelési hatáskörét.

Oszama bin Laden elfogása: a 9/11 utáni célpont

Az afganisztáni háború 2001-es kezdete után az Egyesült Államok és szövetségesei célja az al-Kaida felszámolása és Oszama bin Laden elfogása lett. A tálib rezsim gyors összeomlása után Bin Laden és vezető társai rejtőzködni kényszerültek a hegyvidéki és sivatagos régiókban, főként Pakisztán északi és afganisztáni határvidékén. Évekig tartó hírszerzési és katonai műveletek során az amerikai és szövetséges erők folyamatosan figyelték az al-Kaida kommunikációs hálózatát, toborzóit és logisztikai bázisait, miközben speciális egységek felderítési akciókat hajtottak végre. Bin Laden végül 2011. május 2-án, helyi idő szerint éjjel, az amerikai Navy SEAL csapatok, a SEAL Team Six operatív bevetésében (Operation Neptune Spear) Pakisztánban fogták el, ahol egy több éve használt rejtett komplexumban tartózkodott. 

A művelet során Bin Laden életét vesztette, ellenállás nélkül likvidálták, míg a környezetében tartózkodó társai közül többen szintén meghaltak. 

Az akció pontos koordinációt és hírszerzési összefogást igényelt, és világossá tette, hogy az Egyesült Államok továbbra is képes globális terrorellenes műveletek végrehajtására, miközben a terrorizmus elleni küzdelem a 9/11-es események óta továbbra is kiemelt nemzetbiztonsági prioritás.

A 2001. szeptember 11-i, az Egyesült Államok ellen irányuló terrortámadások rámutattak az iszlám militáns szélsőségek globális fenyegetésére (Fotó: VANESSA CARVALHO / BRAZIL PHOTO PRESS)

Újabb szeptember 11. jöhet?

Tavaly írtunk arról, hogy feltűnő hasonlóság van a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtti időszak és a mostani amerikai helyzet között. A New York-i terrortámadás előtti négy évben az FBI akkori igazgatója legalább tíz alkalommal figyelmeztetett nyilvánosan az al-Kaida jelentette veszélyre. Két és fél évtizeddel később pedig a jelenlegi FBI-igazgató, Christopher Wray tett nagyon hasonló nyilatkozatokat. Az iszlamista terrorizmus kérdése napjainkban is rendkívül aktuális. Az elmúlt években a globális migrációs hullámok, a konfliktusokból menekülő emberek nagy száma és a szélsőséges csoportok hálózati aktivitása miatt 

a terrorcselekmények fenyegetése nem csupán a Közel-Keleten vagy Dél-Ázsiában jelentkezik, hanem Európában is. 

A kontinensen történt merényletek, köztük a Párizsban, Brüsszelben, Londonban és Nizzában végrehajtott támadások, jól mutatják, hogy az iszlamista radikalizmus és a militáns hálózatok továbbra is képesek terrortámadásokat szervezni és végrehajtani a civil lakosság ellen. A terrorizmus tehát nem múltbeli fenyegetés, hanem globális biztonsági kihívás, amely a modern társadalmak számára is folyamatos kockázatot jelent. Tavaly egy összefoglalót is készítettünk arról, hogy mik voltak a legsúlyosabb terrortámadások Európában az elmúlt években.

Európa, ahol már nem a keresztények döntenek

Európa évtizedek óta jelentős változásokon megy keresztül. A kontinenst régen domináló keresztény hagyományokat és vallási erőviszonyokat mára egy multikulturálisabb társadalom váltotta fel. A muszlim közösség jelenléte és hatása az európai politikában és gazdaságban egyre inkább növekvő tendenciát mutat, miközben a keresztény vezetők szerepe fokozatosan háttérbe szorul. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)