A NATO szent kötelessége: az ötödik cikkely

Élesben még sosem kellett használni a kollektív védelem elvét.

Russia Ukraine War France Fotó: Peter Dejong

Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk! Az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye szent kötelességvállalást jelent Washington számára – igyekezett többször nyomatékosítani Joe Biden lengyelországi látogatása során. – Eszedbe se jusson egy centiméterre is bemerészkedni a NATO területére! – üzente kemény hangon az amerikai elnök varsói beszédében Vlagyimir Putyinnak.

Hogy merül fel egyáltalán a kérdés? Kijev már többször figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg nem áll meg Ukrajna határainál, Grúzia, Moldova, sőt Lengyelország és a balti államok is veszélyben vannak. Pontosan ennek a fenyegetésnek a tudatában erősítette meg keleti szárnyát a szövetség (lásd grafikánkat). A NATO kollektív védelemről szóló ötödik cikkelye garantálja, hogy ha valamelyik tagállamot Európában vagy Észak-Amerikában támadás éri, akkor arra valamennyiük ellen irányuló támadásként tekintenek, és a megtámadott felet mindenben – így katonai erővel is – támogatják.

Csakhogy az ötödik cikkelyt még sosem tesztelték élesben, így senki nem lehet biztos abban, mi történik, ha valóban használni kell. 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 1949-es életre hívása óta egyetlen egyszer fordult elő, hogy alkalmazták az ötödik cikkelyt: a 2001. 9/11-es terrortámadások után. Az Egyesült Államok helyzete azonban merőben más volt, mint a mostani fenyegetés, hiszen az amerikaiakat megtámadták, de nem álltak hadban. A szövetségesek támogatása így kimerült abban, hogy rövid ideig besegítettek az amerikai légtér ellenőrzésébe, csatlakoztak néhány terrorellenes művelethez, illetve végső soron az afganisztáni háborúhoz. 

Most hadműveleti tervek bizonyosan léteznek egy orosz offenzíva forgatókönyvére, ám automatizmusok aligha.

Egyáltalán az is kérdés, mi számít támadásnak? 

Egy kibertámadás vagy egy betévedt rakéta például már élesítené az ötödik cikkelyt? És ha igen, akkor milyen reakciókat vonna maga után? Mi történne, ha a tagállamok nem lennének erről egységes véleményen? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár március közepén az ezeket firtató kérdésre azzal felelt, nem hozzák nyilvánosságra a vörös vonalakat, de akár egy kibertámadásra is vonatkozhat a kollektív védelem elve. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy egy nyugati katonai szállítmányra mért orosz csapás Ukrajna területén nem tartozik ebbe a kategóriába.

Fotó: Roman Koksarov

Habár a keleti szárnyra küldött erősítés számszerűleg nem tűnik jelentősnek, pontosan a kollektív védelem elve alapján inkább az egység és elkötelezettség üzenetét küldi. Szakértők abban egyetértenek, hogy nagyon alacsony annak az esélye, hogy az oroszok a NATO-nak is nekimennének. A harmadik világháborúig, legrosszabb esetben nukleáris háborúig fajuló összecsapásban Oroszország aligha győzhetne, sőt teljes megsemmisülését kockáztatná, még ha ezért a NATO szintén nagyon súlyos árat fizetne is.

Borítókép: Tüntetők követelik az ukrajnai fölötti légtér lezárását. (Fotó: Peter Dejong)