Európa nem tanult a párizsi merényletekből

Százharminc ember halt meg azon a nyolc évvel ezelőtti párizsi éjszakán, amikor több összehangolt támadást hajtottak végre, több mint négyszáz pedig megsebesült. A merényletet az Iszlám Állam vállalta magára. Nógrádi György szerint Európa semmit sem tanult a történtekből, így további támadások várhatók.

People are being evacuated on rue Oberkampf near the Bataclan concert hall in central Paris, early on November 14, 2015. At least 120 people were killed in a series of terror attacks in Paris on November 13 according to a provisional total, a source close to the investigation said. AFP PHOTO / MIGUEL MEDINA (Photo by Miguel MEDINA / AFP) Fotó: AFP/Miguel MEDINA

2015. november 13-án este szörnyű merényletsorozat rázta meg Párizst. A támadás a Stade de France stadionnál kezdődött, ahol a házigazda franciák Németország válogatottjával játszottak barátságos mérkőzést Francois Hollande köztársasági elnök jelenlétében, amikor húsz perccel a meccs kezdete után bomba robbant a B bejárat közelében egy bisztróban. Az öngyilkos merénylőn kívül még egy ember halt meg.

A Bataclan koncertteremben történt lövöldözés egyik sérültjének segítenek a tűzoltók 2015. november 13-án (Fotó: REUTERS/Christian Hartmann)    

A hatóságok a pánik elkerülésére úgy döntöttek, hogy nem szakítják félbe a játékot, és a stadionban tartják az embereket.

Öt perccel később Párizs X. kerületében egy fekete Seat Leonból kezdtek lövöldözni egy bár és egy étterem vendégeire, megölve tizenöt embert és megsebesítve sokakat. Ugyanaz a Seat később a XIX. kerületben tűnt fel, ott is vendéglátóhelyek teraszain ülőkre lőttek. Valamivel távolabb, egy másik étteremben egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát.

A legdrámaibb események a Bataclan koncertteremben zajlottak, ahol a biztonsági főnök gyorsan kapcsolt, kinyitotta a vészkijáratot, és megpróbálta kiterelni az embereket. A kijárat azonban túl szűk volt ahhoz, hogy az Eagles of Death Metal zenekar koncertjének mintegy ezerötszáz vendége gyorsan kimenekülhessen. Néhány szerencsés kijutott, a többiek azonban csapdába estek az épületben, és megkezdődött a mészárlás, amely kilencven halálos áldozatot követelt.

A bő három és fél órán keresztük zajló támadássorozatban összesen 130 ember vesztette életét, négyszáznál is többen sérültek meg, csaknem negyedük életveszélyesen.

Hogyan reagált a francia közvélemény?

Nem volt egységes a reakció, merthogy nincs egy egységes nemzet – mondja Almássy Ferenc francia-magyar újságíró, a Visegrad Post alapító főszerkesztője. Akadtak olyanok, igaz ők voltak legkevesebben, akik egyenesen örültek a történteknek. Többnyire muszlim hátterű emberek, akik nem feltétlenül vallásosak, de második-harmadik generációs bevándorlók, akik nem találják a helyüket a francia társadalomban, és komoly identitászavarban élnek – magyarázza a szakértő.

Franciországban élnek, ott születtek, más nyelvet általában nem is beszélnek, ugyanakkor Franciaország gyűlöletében nőttek fel. Ahonnan származnak oda már nem tudnának beilleszkedni, nem beszélik a nyelvet, nem ismerik az ottani szokásokat, de sosem lesznek úgymond „valódi” franciák. Több millió ember él ilyen helyzetben.

Nem mondom, hogy közülük mindenki örült ennek, de lehetett látni a Facebookon, Twitteren, de akár az utcán, hogy emberek ünnepelték ezeket a tetteket. Nem is beszélve a börtönökről, ahol pedig konkrétan ünnep volt

– mondja Almássy.

Egy másik nagy csoport szerint több toleranciára van szükség, attól, hogy egyesek ilyen szörnyűséget tettek, még nem szabad azt mondani, hogy veszélyes lehet az iszlám, vagy hogy baj van a bevándorlással, ezek elszigetelt esetek – ez a tipikus liberális, baloldali mantra, mutat rá Almássy.

A lakosság harmadik, valószínűleg legnagyobb csoportja számára viszont óriási trauma volt a merénylet.

Az, hogy embereknek, akik elmentek bulizni egy párizsi helyre, zenét hallgatni, azzal kell szembesülniük, hogy kivégzik őket. Nem is részletezem, nem csak megölték, hanem annál sokkal rosszabb dolgot is követtek el ártatlan emberekkel, civilekkel szemben egy olyan pillanatban, amikor esélyük sem volt védekezni vagy menekülni

– világított rá a merénylet tragikusságára Almássy Ferenc.

Szerinte az események hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több francia fordult a jobboldal felé, és ez tette lehetővé, hogy Eric Zemmour olyan témákat vessen fel a választási kampányban, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna a francia közéletben, illetve a Nemzeti Tömörülés megerősödéséhez.

Még Emmanuel Macron francia elnök is elkezdte kritizálni a bevándorlást, ha tettekben nem is, de legalább szavakban

– mondta a szakértő.

Az egyik streaming szolgáltató a támadásról szóló dokumentumfilm-sorozatában az egyik fiatal tűzoltó úgy emlékszik vissza, hogy a sorozatos riasztások kapcsán az a gondolat fogalmazódott meg benne, hogy „ez egy háború”. A szakértő nem ért egyet vele.

Értem, hogy mit akart mondani, de azt, amikor ártatlan, fegyvertelen civileket támadnak meg, én nem nevezném háborúnak

– mondta Almássy.

Tanult-e Franciaország a merényletből?

A válasz röviden az, hogy nem tanult

– ezt már Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő mondta el lapunknak.

Gyakorlatilag ott tartunk, hogy Franciaország Nyugat-Európa azon államainak egyike, ahol a migránsok száma mára elérte azt a határt, ami már az ország biztonságát veszélyezteti – figyelmeztet Nógrádi.

Franciaország a történelemben befogadó állam volt. Mivel a francia volt a brit után a világ második legnagyobb gyarmatbirodalma, nagyon sok ember érkezett az országba, aki franciául tud, de szakmája, diplomája nincsen. Franciaországban, ugyanúgy, mint Belgiumban, Németországban vagy Svédországban kialakultak azok a lakótömbök, ahol ma már migráns túlsúly van, ahol no-go zóna van, és a francia társadalom ezt a tömeget ma már nem képes sem foglalkoztatni, sem feldolgozni, így további merényletek várhatóak

– jósolja a szakértő.

Szerinte ma a francia társadalom megosztott, és

én azt várom, mikor jön el az a pont, ahol Nyugat-Európa elkezdi megvédeni magát, de ma még nem tartunk itt.

A migránsok döntő része nem tud és nem akar beilleszkedni. A nyugat-európai vezetők, élükön Angela Merkel német kancellárral nyíltan megmondták, hogy az érkező migránsok csak körülbelül hat százaléka valós politikai menekült, mintegy kilencvennégy százaléka gazdasági menekült, akik Európa leggazdagabb országaiban akarnak élni, mint például Franciaország, a skandináv térség, Németország, a Benelux államok, és ezt ma már Európa nem tudja elviselni.

Amikor az 1957-es Római Szerződés után bejöttek a migránsok, akiket akkor még vendégmunkásnak hívnak, ez óriási profitot hozott az akkori tőkének. Ma viszont már viszi a pénzt, mert annyiba kerülnek. Ott tartunk, hogy Nyugat-Európában önálló városrészek alakultak ki. A munkaerőpiacon, az oktatásban, a lakáspiacon olyan hátrányban vannak a migránsok, hogy ez ma már gyakorlatilag feldolgozhatatlan. Ma a migránsok már Nyugat-Európa jó pár országának a létét és mai struktúráját veszélyeztetik

– hívta fel a figyelmet Nógrádi György.

Borítókép: Embereket evakuálnak a párizsi Bataclan koncertteremből 2015. november 13-án (Fotó: Miguel Medina / AFP)