Vezet a Fidesz–MDF

Immár harmadik alkalommal regisztrálta a Fidesz–MDF közös lista előnyét a szocialista pártéval szemben a Magyar Gallup Intézet (www.gallup.hu). Októberben ugyanakkor mindkét nagy párt támogatottsága visszaesett. A jelentés szerint az ősszel a budapestiek körében is átvette a vezetést a közös lista.

Mind az MSZP, mind pedig a Fidesz és az MDF közös listájának támogatottsága csökkent a teljes lakosság körében, ám utóbbi továbbra is megőrizte vezető pozícióját – mutat rá a Gallup legfrissebb, október 4. és 9. között 1012 fő megkérdezésével készült vizsgálata. A csökkenés okaként azt jelölik meg, hogy az USA elleni terrortámadás után mostanra nyugodtabb lett a magyarországi közhangulat. A Fidesz–MDF-listára októberben az előző havi adatokhoz képest 6 százalékkal kevesebben adnák voksukat – 33 százalék helyett 27 százaléknyian –, míg az MSZP listáját 28 százalék helyett 24 százaléknyi megkérdezett választaná.
A Gallup-elemzés hangsúlyozza: a Fidesz–MDF és a szocialisták támogatottságának csökkenése nem a kis pártoknak kedvezett, ehelyett ismét emelkedett a véleményt nem alkotó, a pártválasztásra irányuló kérdésekre nem válaszoló emberek aránya. Ezért a pártot vagy listát választó megkérdezettek körén belüli, valamint a biztosan szavazókon belüli arányok gyakorlatilag nem változtak.
A pártot választókat vizsgálva a Gallup a Fidesz–MDF esetében egyszázalékos csökkenést, az MSZP listájánál pedig egyszázalékos gyarapodást regisztrált szeptember közepéhez képest. Így a Fidesz–MDF közös lista előnye az MSZP-listához képest 7 százalékról 5 százalékra olvadt. A pártot választó biztos szavazók között azonban még ekkora változást sem tapasztalt a közvélemény-kutató cég: a Fidesz–MDF továbbra is 46 százalékkal áll az MSZP listájának 40 százaléka előtt.
A kisebb pártok támogatottságáról a felmérés megállapítja, hogy az SZDSZ már hónapok óta tartósan a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb felett van a biztos szavazók között, októberben 6 százalék szavazott volna e pártra. A MIÉP támogatottsága az Országgyűlésbe kerüléshez szükséges szint körül, de gyakran az alatt mozog. Most a biztos szavazóknak csak 3 százaléka támogatná a MIÉP-et – írja az elemzés, amely kitér arra, hogy a párt elnöke, Csurka István nemrégiben ismét éles kirohanást intézett a közvélemény-kutatások ellen. Így feltehető, hogy egyre több öntudatos MIÉP-szavazó zárkózik el a felmérések elől, s a párt támogatottságának valós értékelése egyre nehezebb. A Gallup úgy fogalmaz: feltételezhető, hogy a MIÉP támogatottsága valójában eléri az 5 százalékos küszöböt. Új jelenség a kisebb pártok körében a Munkáspárt megerősödése. A pártot választók 4 százaléka, a biztosan szavazó pártválasztóknak pedig 3 százaléka adná voksát a pártra. A Gallup arra emlékeztet, hogy a Munkáspárt támogatottsága a jugoszláviai bombázások idején is emelkedett.
A felmérés kitér arra is, hogy a 40 év alattiak és a diplomások körében meghatározó a Fidesz–MDF előnye. A közvélemény-kutató legutóbbi három – mintegy 4000 fő válaszait összegező – felmérésének eredményeiből kiemeli, hogy a 40 évnél fiatalabbak között iskolai végzettségtől függetlenül csaknem elsöprő a Fidesz–MDF-lista fölénye.
A 18–24 éves, felsőfokú végzettségűek 67 százaléka támogatja a Fidesz–MDF-et, míg csupán 11 százalék az MSZP listáját. Ugyanebben a korosztályban, a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek körében a közös listára 75 százalék, a szocialistákra 10 százalék adná voksát. A 30–39 éves, felsőfokú végzettségű válaszadók körében 52 százalékot tudhat maga mögött a Fidesz–MDF és 28 százalékot az MSZP. Közel azonos eredményt kapott a Gallup ezen korcsoport 8 osztályt el nem végzett megkérdezettei között: a Fidesz–MDF-lista a szavazatok felét kapná meg, a legnagyobb ellenzéki párt pedig a voksok egynegyedét.
A negyvenes korosztályban, a felsőfokú végzettségűek között enyhe Fidesz–MDF előnyt regisztrált a cég, míg ugyanennek a korcsoportnak az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportjaiban meghatározó mértékű az MSZP előnye. Az ellenzéki pártnak 19 százalékkal több a támogatója az 50–59 éves, 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek körében – 55 százalék –, mint a Fidesz–MDF közös listáé. A 60–69 éves, középiskolai végzettségű válaszadóknak pedig 52 százaléka voksolna az MSZP-re és 35 százaléka a közös listára.
– Az év elejéhez képest a Fidesz–MDF-lista a fővárosban átvette a vezetést az MSZP-től – mutat rá a vizsgálat. Az őszi hónapokra a Fidesz–MDF 43 százaléknyi budapesti szavazatot tudhat maga mögött, míg az MSZP 36 százalékot. A Gallup emlékeztet rá, hogy a szocialisták az év elején még 41 százalékon álltak. Az MSZP egyedül csak a megyei jogú városokban tudta támogatói számát nagyobb arányban növelni, mint a Fidesz–MDF. Budapest mellett a kisebb városokban és a falvakban is a Fidesz és az MDF közös listája vezet.
***
JAVULT ORBÁN VIKTOR MEGITÉLÉSE. Szeptember elejéhez képest 6 százalékponttal növekedett azoknak az aránya, akik szerint Orbán Viktor miniszterelnökként jól látja el a feladatát – derült ki a Gallup felméréséből. Az elmúlt hónapban a megkérdezettek 48 százaléka, októberben pedig már 54 százaléka ítélte meg kedvezően a kormányfő teljesítményét. Ezzel egy időben 3 százalékponttal, 39 százalékról 36 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy vélik: Orbán Viktor rosszul végzi a feladatát.
***
Bár az MSZP a jelenlegi adatok alapján százalékos arányban több szavazatot kapna, a magyar választójogi rendszer sajátosságai miatt a Fidesz rendelkezne több mandátummal, és e párt alakíthatna kormányt, ráadásul – a vizsgált választási forgatókönyvek többségében – az MDF-fel együtt egyedül – derül ki a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásai alapján készített, a parlamenti mandátumok jövő évi lehetséges megoszlására vonatkozó szimulációból. A Népszabadság tegnapi számában közölt tanulmány szerint ha a MIÉP visszalép a Fidesz és az MDF közös jelöltjeinek javára a második fordulóban, akkor a pártválasztók jelenlegi preferenciái alapján a Fidesz 41,5 százalékot szerez a választásokon, amely 212 mandátumot eredményezhet. Ezzel szemben az MSZP 43 százaléka csak 174 mandátumot jelentene. (A parlamenti többséghez 194 fő szükséges.) Ha az SZDSZ és a MIÉP is elérné a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, akkor a Fidesznek 205 képviselője lenne, míg az MSZP 158, az SZDSZ és a MIÉP 11-11 képviselővel lenne jelen a parlamentben. Vagyis a Fidesz ebben az esetben is kormányt alakíthatna.
A szimulációban úgy is vizsgálták a mandátumok megoszlását, hogy a MIÉP nem lép vissza a második fordulóban. Ebben az esetben – ha csak a Fidesz–MDF és az MSZP jut be a parlamentbe – a jelenlegi legnagyobb kormányzópárt 203 mandátumot szerezhet, az MSZP 183-at. Ha viszont az SZDSZ és a MIÉP is bejut az Országgyűlésbe, akkor a Fidesz 192 képviselővel rendelkezhet, a szocialisták 172-vel, az SZDSZ és a MIÉP pedig 11-11 képviselővel. Vagyis ebben az esetben a Fidesz–MDF-nek koalíciót kellene kötnie. Ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ együtt sem adná ki a szükséges többséget.