Jellemző egyébként az amerikai pánikhangulatra, hogy számos repülőgép hajtott végre kényszerleszállást, illetve késleltette felszállását gyanúsnak látszó fehér porok miatt, egyes nagyvállalatok levélosztó helyiségeiben pedig gázmaszkos, vegyvédelmi öltözéket viselő emberek szortírozzák a postát.
Ottawában részlegesen lezárták a kanadai parlamentet, miután egy fehér port tartalmazó levelet felnyitó női alkalmazott karján kiütések jelentek meg. Izraelben pedig lépfeneriadót rendeltek el Tel-Aviv Ben Guiron repülőterén, miután egy Európából érkezett Boeing 747-es teherszállító gép terhének kirakodása közben az anyagmozgatók gyanús porra bukkantak. Jeruzsálemben kiürítették a Maariv című napilap szerkesztőségét két gyanús boríték érkezése után.
Kedden gyanús csomag érkezett az amerikai tulajdonú GE Hungary Tungsram Lighting Rt. újpesti gyárába – értesült az MTI. A küldeményt nem a szokásos postai úton, Dubaiból kapta a cég. A déli órákban több rendőrautó érkezett a helyszínre, továbbá a polgári védelem szakemberei, illetve tűzszerészek is. Liverpoolban felfüggesztették a postai kézbesítést, miután az angliai város legnagyobb postai elosztójában fehér port tartalmazó gyanús csomagra bukkantak. Franciaországban is számos közintézményből jelezték, hogy szokatlan küldeményeket juttattak el hozzájuk. Bernard Kouchner egészségügyi miniszter szerint azonban eddig egyetlen lépfene-megbetegedés sem fordult elő az országban. Svédországban a Levi Strauss cég helyi leányvállalata kapott gyanús levelet Dubaiból. Belgrádban két asszonyt kórházba szállítottak, mert állítólag fehér port tartalmazó levelet kaptak, ám a küldeményben nem találtak anthraxbaktériumot. Szlovákiában tucatnyinál is többre nőtt a gyanúsnak talált levélküldemények száma.
Egy neves orosz környezetvédő szerint a lépfene-kórokozókat a terroristák közép-ázsiai volt szovjet katonai kutatóközpontokból is megszerezhették. Alekszej Jablokov professzor kizárta, hogy Oroszországból származnának azok a baktériumok, amelyeket a terroristák az Egyesült Államokban használnak. Valószínűnek tartja, hogy Kazahsztánból vagy más közép-ázsiai köztársaságból kerül ki ilyen anyag, ahol szovjet katonai laboratóriumok működtek.
Szakértők közben mindegyre arra hívják fel a figyelmet, hogy eltúlzott a lépfene miatti pánik. Harry Smith brit professzor szerint az anthraxot nehezebben lehet elkapni, mint azt sokan gondolják. Amerikai szakemberek pedig az Amerikai Orvostudományi Egyesület lapjában úgy vélekedtek, hogy az anthraxbaktérium és az általa előidézett lépfene sokféle antibiotikummal gyógyítható. A tanulmány kiindulópontja, hogy viszonylag keveset lehet tudni a veszélyes baktériumokról, amelyek főleg állatokban váltják ki a betegséget, de az embert is megfertőzik. Ténynek tekinthető, hogy a betegség emberről emberre nem terjed. Az amerikai szakemberek közös dolgozatukban – amelyet az atlantai Amerikai Járvány-ellenőrzési Központ (CDC) is aláírt – főleg a lépfene veszélyesebb válfajára, a belégzés útján fertőző anthraxra adnak ajánlásokat: a betegség rohamos lefolyása miatt létkérdés a kezelés mielőbbi megkezdése, nevezetesen az Amerikában Ciprofloxacin néven forgalmazott antibiotikum hat hónapig tartó, nagy dózisokban való adagolásával. Rámutatnak arra is, hogy mivel különböző antibiotikumok is alkalmazhatók, így nem vetődik fel a gyógyszerhiány veszélye. A szakemberek szerint azonban semmi értelme nincs, és csak árthat, ha valaki most megpróbálja beszerezni a hathavi antibiotikum-adagot, s netán el is kezdi szedni. Az Egészségügyi Világszervezet tegnap bejelentette: készenlétbe helyezte felügyeleti hálózatát, miután több országban is felmerült a lépfene-megbetegedés gyanúja, de ez idáig – négy, egyesült államokbeli esettől eltekintve – nem kapott hírt bizonyítható megbetegedésről.
Lerombolták a Görög Szörny csapatát az Eb elődöntőjében
