A független Koszovóért

Ibrahim Rugova, a szombati tartományi parlamenti választásokon győzelmet arató Koszovói Demokratikus Szövetség vezetője sajtóértekezleten jelentette be, hogy elvárásai szerint ő lesz Koszovó első háború utáni elnöke.

Ugyanakkor felszólította az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy mielőbb ismerje el Koszovó függetlenségét. Értékelése szerint ugyanis ezzel a lépéssel a nemzetközi közösség enyhítene a térségben uralkodó feszültségen.
A koszovói albán vezető ezzel a nyilatkozatával alaposan felbolygatta a kedélyeket Belgrádban. Hiszen a szerbek választási részvételének éppen az volt az egyik legfontosabb feltétele, hogy az új hatalom ne hirdethesse ki Koszovó elszakadását. Ebben meg is állapodott Belgrád az UNMIK-kal, ám az albánok képviselői nem vettek részt a tárgyalásokon, s nem is írtak alá semmiféle okmányt. Nebojsa Csovics belgrádi Koszovó-megbízott azt üzente Pristinának: a függetlenségről csak álmodozhatnak. A nemzetközi közösség ugyanis szavatolja, hogy erre nem kerülhet sor, hiszen Koszovó a BT 1244. számú határozata szerint is Jugoszlávia része marad. Amivel Belgrád elégedett, az a szerbek választási szereplése. Kostunica elnök arra szólította fel koszovói nemzettársait, hogy hagyjanak fel a torzsalkodással, közben azzal vigasztalta őket, hogy Koszovó új parlamentje semmiképpen sem hirdetheti ki a függetlenséget. A nemzetközi közösség szintén kedvezőtlenül reagált Rugova nyilatkozatára, Brüszszel sietve elvetette a követelést, a nyugati sajtó ugyancsak provokatívnak nevezte.