A HÁBORÚ ARCAI

A nyomok újra Irakba vezetnek – rebesgetik a mindegyre szaporodó lépfenefertőzések nyomán. A világon ugyanis – állítólag – csak három olyan ország létezik, ahol az anthraxbaktériumot mesterségesen előállíthatják, s ezek egyike a Szaddám Huszein vezette ország. Legalábbis így vélik az Irakból kiutasított fegyverzet-ellenőrző ENSZ-bizottság munkatársai, akik szerint az iraki biológiai fegyvergyártás szíve-lelke nem más, mint Rihab Taha.
A negyvenöt éves, törékeny asszony, akit a nem éppen hízelgő Doktor Vírus néven is emlegetnek, a hetvenes évek végén Nagy-Britanniában tanulta ki a biológiatudomány csínját-bínját, és hazatérése után Salman Pak kutatólaboratóriumaiban – nem messze az antik Babilontól – kamatoztathatta a külhoni egyetemen megszerzett tudást. A jelek szerint nem is eredménytelenül. A szakértők szerint ugyanis az évek során Irak annyi anthraxot halmozott fel, mint a világ egy országa sem – kivéve talán az egykori Szovjetuniót. Az iraki biológiai fegyvergyártás nagyaszszonya egyébként szoros kapcsolatokat ápol a bagdadi rezsimmel is, férje nem más, mint Amir Rasid olajminiszter.
Az amerikai hírszerzés nyilván már jó ideje rendelkezett információkkal Szaddám Huszein üzelmeiről, ám mindaddig tagadta, hogy tudomása lenne róla, míg a nyolcvanas évek végén az ABC televízió műholdas felvételeket nem mutatott be Salman Pakról. Egyébként 1995-ig senki sem gondolta, hogy a biológiai fegyvergyártás irányítója egy nő lehet. Hat évvel ezelőtt azonban Szaddám Huszein egyik veje, aki mellesleg az egész iraki fegyverkezés felelőse volt, Jordániába menekült, és felfedte a „titkot”.
Szaddám Huszein neve felmerült a szeptember 11-i terrortámadások kapcsán is. Mohamed Atta például, aki a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyába csapódott repülőgép pilótája vol, idén tavasszal Prágában találkozott az iraki hírszerzés egyik tisztjével. A cseh belügyminisztérium már megerősítette a média által korábban megszellőztetett információt, Irak azonban mindegyre cáfolja a hírt. Mint ahogy azt is, hogy Bagdad irányítaná a főként az Egyesült Államokat sújtó lépfenejárványt. Magában az a tény persze, hogy Irak egyike azon három országnak, amely az anthrax előállítására képes, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a közel-keleti ország áll a lépfenejárvány mögött. Habár az ENSZ-alkalmazottak a kilencvenes évek közepén a készletek egy részét elpusztították, szakértők szerint Irak négyszer annyi anthraxbaktériumot rejtett el, mint amennyire a nemzetközi szervezet munkatársai rátaláltak.
Hogy ezek a készletek most hol rejtőznek és jutott-e belőle valamennyi az Egyesült Államokba, annak valószínűleg csak maga Szaddám Huszein – és talán Rihab Taha – a megmondhatója.