A kaszpi csomó

A Kaszpi-tenger jogi státusának kérdését csaknem tíz éve képtelen megoldani az öt érintett ország. Elsőként a kölcsönös előnyök alapján Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán jutott egyetértésre, majd hosszas tárgyalások után csatlakozott hozzájuk Türkmenisztán is. A négy ország által egyeztetett megállapodást azonban Irán nem hajlandó aláírni.

Legfőképpen az olajban gazdag tengerfenék felosztásának különböző módon történő megközelítése okozza a problémát, állítja a Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva Viktor Kaljuzsnij külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki a Kaszpi-tenger státusának rendezésére létrehozott bizottságban Oroszország különleges képviselője. Oroszország álláspontja szerint a Kaszpi-tengerre kijárattal rendelkező országok, mivel nem azonos mértékű partjuk van, nem követelhetik jogosan a tengerfenék egyenlő mértékű felosztását. A partszakasz hosszának megfelelően Kazahsztán része több mint 29 százalék, Azerbajdzsán és Türkmenisztán több mint 19, Oroszország mintegy 19, Irán pedig 14 százalékban részesedhet. Az egyenlőtlen részesedésen túl a felderített nyersanyagkészletek többsége a kazahsztáni szektorban található, de hát ezt a természet így adta, húzza alá Kaljuzsnij, aki szerint igazságtalan lenne az évtizedek óta Azerbajdzsán által művelt lelőhelyeket átadni Iránnak azon az alapon, hogy az egyenlően akar részesedni. A probléma megoldásának egyedül igazságos módja, teszi hozzá, a partszakasz szerinti felosztás, ebből kiindulva kell megállapítani mindegyik ország részesedését a tengerfenék felosztásakor.
Irán nem érezheti magát kijátszottnak, mivel a 14 százalék jóval több, mint amivel a Szovjetunió fennállásakor rendelkezett. Moszkva elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy Oroszországnak és Iránnak kell elsősorban megállapodnia, mivel ők a korábbi egyezményt megkötők jogutódai, a többieknek el kell fogadni az ő megegyezésüket. Ugyancsak tarthatatlan szerinte a természeti kincsek egyenlő elosztásának elve. Nem lehet beleegyezni, véli Kaljuzsnij, abba az iráni javaslatba sem, hogy el kell tekinteni a felosztástól, mivel a Kaszpi beltenger, és ezért minden vele kapcsolatos kérdésnek nyitva kell állnia az együttműködés előtt, így az olajkitermelés minden projektjét közösen kell megvitatni.
Továbbiak a Magazinban, a 24. oldalon

Orosz vegyi fegyverek. Hivatali packázással vádolta az amerikai bürokratákat az orosz lőszerügyi hivatal vezetője, mert késlekednek a Washington által vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesítésével, s emiatt nem lehet határidőre megsemmisíteni az orosz vegyi fegyvereket. Zinovij Pak azt mondta, hogy az amerikaiak érthetetlen érvekre hivatkozva halogatják a döntést egy gyár megépítéséről, ahol 32 ezer tonna vegyi fegyvert semmisítenének meg. Az amerikai kongresszus tavaly leállította a hozzájárulás kifizetését arra hivatkozva, hogy az orosz fél sem teljesíti pénzügyi kötelezettségét. Zinovij Pak szerint azonban ez nem igaz: Oroszország az idén 25 millió dollárnak megfelelő összeget különített el erre a célra. (MTI)