Amíg Adrian Nastase román miniszterelnök az Egyesült Államokban folytat megbeszéléseket, Románia NATO-csatlakozásra való felkészülését ecsetelve Colin Powellnek, a bukaresti kormánytisztviselők az ő pénteki „jóslatának” (értsd: utasításának) megfelelően folytatják a nyilatkozatháborút a státustörvény margóján. Victor Micula, a külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a magyar kormányfő meglehetősen arrogáns, és megnyilatkozásai egy furcsa módját jelentik a választási kampányszereplésnek. A szóvivő elmondta: nem akar vitába szállni Orbán Viktorral, de múlt századi korteskedésre emlékeztet a magyar miniszterelnök azon kijelentése, amely szerint probléma, hogy Romániában kétmillió magyarral több, Magyarországon pedig kétmillióval kevesebb él a kelleténél. (Az természetesen már nem hangzott el a bukaresti sajtótájékoztatón, amit a magyar kormányfő a Duna TV-nek adott interjújában hozzátett a fentiekhez, nevezetesen, hogy a jövő feladata mindenkinek szembenéznie saját problémájával.) „Így akar Magyarország miniszterelnöke hozzájárulni az egységes Európa kialakításához, és ezzel az üzenettel akar Magyarország csatlakozni az EU-hoz?” – tette fel a költői kérdést a román külügyi szóvivő, majd a romániai általános állapotokról teljesen megfeledkezve úgy vélekedett, hogy a budapesti kormány feje alighanem külpolitikai témák melegen tartásával akarja a belső problémákról elterelni a magyarországi közvélemény figyelmét a választási kampányban. A státustörvényről szólva Micula leszögezte, hogy Nastase miniszterelnök lépéseket tett a kompromisszumos megoldásért, de úgy tűnik, Budapesten ezeket nem értékelték, úgyhogy a labda most a magyar diplomácia térfelén van.
Szabó Tibor, a HTMH elnöke szerdán tájékoztatta Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárt arról, hogyan és milyen formában akarja Magyarország támogatni a felvidéki magyarok kulturális-szellemi fejlődését, valamint arról, milyen lesz a szlovákiai magyar szervezetek szerepe a státustörvény végrehajtásában. Szabó Tibor lapunknak nyilatkozva elmondta: a szlovák féllel megállapodtak abban, hogy a két ország kölcsönösen fogja támogatni a másik ország területén élő kisebbségét. A magyar fél felajánlotta a további szakértői tárgyalások lehetőségét is, és megállapodás született arról, hogy a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság társelnökei, Németh Zsolt és Jaroslav Chlebo november 16-án tárgyalnak majd a státustörvényről.
A határon túli magyarok kedvezményezettségét szabályozó törvényről tartott sajtótájékoztatót a Magyar Koalíció Pártja is. Duray Miklós ügyvezető alelnök elmondta, hogy a törvény teljes mértékben összhangban van az európai jogi normákkal és szokásjoggal, ezért indokolatlan lenne akár a módosítása, akár a végrehajtás felfüggesztése.
A magyar státustörvény elleni erőteljes fellépésre szólította fel a szlovák kormányt és külügyminisztériumot a Ján Slota nevével fémjelzett új, „igazi” Szlovák Nemzeti Párt, amely szerint nemzetközi öszszefogással kell megakadályozni a törvény életbelépését és „a magyarok egyre szemtelenebb nyomulását”. A kormánykörök a felhívásra nem reagáltak, de Eduard Kukan külügyminiszter is úgy vélekedett , hogy a státustörvény „nem járul hozzá a szlovák–magyar viszony további javulásához”.
***
BETILTANÁK A STÁTUSTÖRVÉNYT. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) sikertelen kísérlete után most az ellenzéki román Demokrata Párt kívánja törvénnyel tiltani Romániában a magyar státustörvényt. A párt elnöke, Traian Basescu bukaresti főpolgármester egy nappal azután, hogy Budapesten a két főváros közötti testvérvárosi kapcsolatfelvételről állapodott meg Demszky Gáborral, bejelentette, hogy benyújtják a magyar jogszabályt tiltó törvény tervezetét, ha az év végéig a két kormány nem állapodik meg arról, hogy a státustörvényt nem alkalmazzák Romániában. A PRM korábbi hasonló kezdeményezését a román parlament törvény-előkészítő tanácsa nem támogatta. (S. G.)
Donald Trump
Szentkirályi Alexandra: A gyűlölet, a politikai indulat és az erőszak soha nem hozhat közelebb bennünket egymáshoz
