Csodatevő Anna-forrás a betegek szolgálatában

Szegeden nagy port vert fel az a hír, hogy másfél milliárd forintos költséggel felújítják és átépítik a régió legértékesebb fürdőjét, a gyógyfürdőt. Ugyanis ennek a létesítménynek a modernizálása már garancia arra, hogy a Tisza-parti település e téren fel tudja venni a versenyt a nevesebb városokkal és fellendítheti idegenforgalmát.

Halász Miklós
2001. 11. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Készülnek a csaknem négyezer négyzetméter alapterületű intézmény rehabilitációjának tervei, a kivitelezés pedig jövő tavasszal kezdődik meg. Várhatóan másfél év alatt fejezik be a nagy munkát. Mint az üzemeltető, a Fürdővizek Szeged Kft. igazgatója, Lengyel József lapunknak elmondta: rendelkezésükre áll a rekonstrukció teljes anyagi fedezete, amelyből 750 millió forint állami támogatás.
A szegedi gyógyfürdőt 1896-ban építtette a város, s jelenleg is az önkormányzat a tulajdonosa. Két bécsi tervező elgondolása alapján, neoreneszánsz stílusban emelték az épületet, amelyet a múlt század elején bővítettek, mai homlokzata 117 méter hosszú. A fürdő az Anna-kútból, a legrégibb artézi kútból kapja a vizet, amelyet Zsigmondy Béla fúratott. Később odavitték a vezetéket, majd közvetlenül az artézi kút mellett 1927-ben feltárt hévizet is bevezették. A kút hozama percenként hatszáz liter volt, a víz 944 méter mélyből tört fel és 52 Celsius-fokos volt. Mára a hőmérséklete csökkent, csak 48 fokos és hozama is gyengébb, percenként négyszázötvenöt liter.
Az ásványi sókban gazdag gyógyvíz a gyomorsavtúltengés ellen, a bél-, a vese-, a hólyaghurutos megbetegedések megelőzésére javallott. Jódtartalmánál fogva hasznos a Basedow-kór ellen. Régen kazánvíznek is használták, mert megakadályozta a vízkőképződést. A szegediek a kútnál poharanként melegen fogyasztják, vagy edényekben hazaviszik, és hűtve isszák a forrásvizet. A kutat Patzauer Dezső 1938-ban született Anna lányáról nevezték el, de a köznép a fürdőt is „Annának” hívja. Patzauer volt az, aki a szénsavval telített Anna-gyógyvizet palackozva vitte piacra, amelyet az 1990-es évek elejéig árultak, ám néhány éve a gyógyvíz forgalmazása megszűnt. Az „Annán” kívül sokféle nevet ragasztottak a helybeliek az intézményre. Hívják „gőzfürdőnek” vagy „törökfürdőnek” is. Utóbbi nevét azért kapta, mert kupolás, tornyos formája a bizánci építészet stílusjegyeit is magán viseli.
Generációk sora tanult meg úszni a medencékben, majd idős korában azért járt oda, hogy ízületi betegségét kezeltesse. Két évtizede a fürdő műszaki állapota erősen leromlott, a salétromos falak szinte „lerúgják” magukról a vakolatot, gyakran reped és betörik az úszómedence fölötti üvegtető, amelynek cseréje rendkívül körülményes. A pusztulás, illetve a látogatók számának csökkenése miatt a tizenöt medence közül hetet lezártak, illetve a női részleget megszüntették, és így az intézmény koedukált lett. Szinte az utolsó percben kezdik el a teljes átépítést, hiszen a fürdő teljesen elavult.
A rehabilitáció során a régi szárnyban meghagyják a gyógyászati részleget, míg az élményfürdőt a lezárt szakaszon alakítják ki. Új épületszárnyat is emelnek, ahol nappali kórházat, orvosi rendelőket, kiszolgáló helyiségeket hoznak létre. A patinás épületek által körülhatárolt belső udvart lefedik, s a jelenlegi ideiglenes színpadot állandó váltja majd fel. A nagyarányú átalakítás ellenére az intézmény külső képét és a belső hangulatát megőrzik, sőt helyreállítják az építészeti díszítőelemeket is. A gyógyászati rész újdonságai közé tartozik a kétállásos súlyfürdő és a két terápiás medence, valamint a tangentoros egységek. A hidroterápiához gyógymasszázshelyeket kapcsolnak. Összekötik a gyógyászati szakaszt a szomszédos lakóházzal, amelyikből szállodát alakítanak ki. A két egységet átjáró fűzi majd össze, így papucsban és köpenyben közelíthetik meg a vendégek a medencéket. Szenzációnak számít, hogy speciális szolgáltatásként bevezetik az ázsiai gyógymódok alkalmazását. Ezeknek a holisztikus terápiáknak már léteznek szervezett központjai Magyarországon, de Szegeden teljesen új formájában alkalmazzák azokat.
A hosszú távú célok között az is szerepel, hogy ennek a terápiának a Tisza-parti város legyen az országos oktatási központja. Arra a kérdésre, hogy ezen beruházás hatalmas költsége mikor térül meg, Lengyel József elmondta: már a rekonstrukció ideje alatt felveszik a kapcsolatot a német egészségbiztosító intézetekkel, illetve több külföldi nyugdíjpénztárral, hogy a nyugat-európai betegek gyógykezelésének gazdasági hátterét megteremtsék. Ennek alapján remélhető, hogy a szegedi gyógyfürdő olyan népszerű és látogatott lesz, mint például Hévíz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.