Debrecen fogadja a gépeket

Budapest után Sármellékhez hasonlóan a debreceni repülőtér is határátkelőhelyként üzemel, reggel nyolc órától este hatig folyamatosan fogadhatják a gépeket. Ez év májusától a repülőtér forgalma megduplázódott, de a vezetőség ennek többszörösére számít, hiszen a fejlesztések nagyobb számú érdeklődőt vonzanának. A terület környezetvédelmi kártalanítását 2005. január elsejére kell befejezniük.

A repülőtér időszaki határnyitással rendelkezik – közölte Jenei Zoltán, a Debrecen Airport Kft. ügyvezetője. Mint mondta, a határőrök azonnal el tudják végezni az útlevél kezelését, ezért a repülőgépeknek nem kell 72 órával a leszállás előtt jelezniük érkezésüket, mint ez év májusa előtt. A város központjától mindössze nyolc kilométerre lévő, 2500 méter hosszú, 40 méter széles kifutópálya – egy kivételével – a légi közlekedésben használt valamennyi géptípus fogadására alkalmas. A reptéren a gépek kiszolgálásához és a reptér üzemeltetéséhez szükséges valamennyi technikai eszköz és berendezés, valamint a nemzetközi utasforgalom lebonyolításához szükséges fogadóépület is megtalálható.
A repülőtéren azonban további beruházásokra van szükség. A schengeni előírásoknak megfelelően át kell alakítani az utasforgalmi épületet, ki kell építeni továbbá azt a műszaki hátteret, amely bonyolult időjárási viszonyok között is biztosítja a repülőgépek fel- és leszállását. Az erre vonatkozó 27 millió forint értékű megvalósíthatósági tanulmányt a város a bajor kormánnyal közösen készítette el ez év áprilisában. A fejlesztés nyomán a tervek szerint lehetőség lesz arra, hogy a Malév kitérő repülőtérként nem a Bécs melletti schwechati, hanem a debreceni repülőteret is használja majd. Ez év elejétől a repülőtér forgalma megduplázódott, de Jenei ennek a többszörösére is számít ezután, hiszen a fejlesztések következtében a szolgáltatások nagyobb számú érdeklődőt vonzanának. A tervek szerint teljes körűvé kellene tenni a földi ellátórendszert, valamint a navigációs berendezések kiépítését, ugyanakkor szükséges az üzemanyag-ellátó rendszert, a beléptető rendszert, s a biztonságos őrzés-védelmet is fejleszteni. A célok között szerepel egy nemzetközi vásár- és kereskedelmi centrum, logisztikai központ és szálloda kialakítása a repülőtér szomszédságában található fejlesztési területen.
Jelenleg folyik a debreceni repülőtér fejlesztési ütemének a meghatározása. A város egyébként eddig mintegy 2,6 milliárd forintot fordított a repülőtér kialakítására és üzemeltetésére. Ebből az öszszegből több tízmillió forintot kellett fordítani a terület környezetvédelmi kárelhárítására, ahol korábban orosz katonai bázis volt.

Debrecenben 1926-ban jelölte ki a Miniszteri Légügyi Figyelő azt a területet, amelyen katonai repülőtér létesült. Ettől kezdve hol katonai, hol polgári célú repülőtérként működik. 1991 májusában a szovjet csapatok elhagyták a repülőteret, az ingatlant a Honvédelmi Minisztérium vette át, majd mint állami tulajdon a Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményhez került. Debrecen városa, felismerve a régió érdekeit, 1991. augusztus 16-tól polgári repülőtérként működteti, 1994. május 11-én pedig megvásárolta a repülőteret, amely 1997. július 4-től az Airport Debrecen Kft. üzemeltetési szerződése alapján biztosítja a légi forgalmat. A működtetéssel kapcsolatos költségeket a város fizeti.