EKB: kamatcsökkentés

Kamatcsökkentési hullám indult meg tegnap Európában. A Bank of England lépett előbb, amikor 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamat szintjét. Néhány órával később az Európai Központi Bank jelentette be hasonló intézkedését. A kamatcsökkentés hívei az előző néhány napon visszafogták ez irányú követeléseiket, ami megkönnyítette a függetlenségére kényes EKB döntéshozóinak dolgát. Az EU jegybankja az eddigi, kéthetenként tartott kamat-felülvizsgálatot ezentúl havi egy alkalomra ritkítja. A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte a Molnak a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. feletti irányítás megszerzését.

Szándékaikkal ellentétes hatást érnek el a kamatszint csökkentésére szóló politikai nyilatkozatok – mutattak rá az Európai Központi Bank vezetői. Az eurózóna jegybankjában hónapok óta az infláció féken tartását tartották első számú gazdaságpolitikai célnak, ezért a monetáris szabályozást is ennek rendelték alá. Az árstabilitás megőrzése továbbra is a prioritáslista élén maradt, de tegnap az EKB monetáris bizottsága elérkezettnek látta az időt egy ötven bázispontnyi kamatmérséklésre. A kéthetes refinanszírozási kamatminimumot 3,75 százalékról 3,25 százalékra módosították, s ezzel egy időben a marginális hitelkamatot 4,25 százalékra, a betéti kamatot 2,25 százalékra szállították le. Wim Duisenberg, az EKB elnöke arra figyelmeztetett, hogy a valutaunió gazdasági növekedése 2001 második felében gyenge lesz, s még 2002-ben is legalább egy ideig a valós potenciál alatt marad. A bankelnök azt is bejelentette, hogy az EKB kormányzótanácsa ezentúl havonta egyszer vizsgálja felül a kamatszintet.
Középtávon erős marad a külföldi közvetlen befektetések beáramlása Kelet-Európába – állapította meg az Economist Intelligence Unit legfrissebb tanulmánya. A következő öt évben a térségbe 162 milliárd dollár juthat el, az egyre javuló üzleti környezet miatt. A tanulmány tegnapi londoni sajtóbemutatóján Laza Kekic, az EIU kelet-európai térségigazgatója hangsúlyozta: a világgazdaság lelassulása, a szeptember 11-i terrortámadások gazdasági következményei viszonylag csekély hatással lesznek Kelet-Európára, a térség országai a jelen gazdasági környezetben egyfajta „oázist” jelentenek a befektetők számára. – A térségbe áramló külföldi közvetlen befektetés a következő években valószínűleg jól ellenáll a globális gazdasági lelassulás és a megnövekedett kockázatok hatásainak – idézte az MTI a szakembert.
A pesti tőzsde árait a számos nemzetközi gazdasági hír mellett néhány vállalati esemény mozgatta. A tőzsdeindex közepes – 5,2 milliárd forintos – üzletmenetben majdnem egy százalékkal emelkedett. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsának tegnapi határozata szerint a Mol megszerezheti a TVK feletti ellenőrzést. A versenytanács megállapítása szerint a Mol és a TVK ugyan erős piaci pozícióval rendelkezik, amely azonban összefonódásuk következtében nem erősödik olyan mértékben, ami szükségessé tette volna az egységes irányítás megtiltását. A Mol- részvények árfolyama a tőzsdezáráskor másfél százalékkal állt alacsonyabban, mint egy nappal korábban, míg a TVK szerény forgalom mellett 0,9 százalékkal drágult. Érdekesen reagált a piac a tegnap megjelent két gyorsjelentésre. A Rába-részvények árfolyama 1,4 százalékkal süllyedt, míg a 749 millió forint veszteségről számot adó Synergon kurzusa 2,3 százalékkal emelkedett. A befektetők számára feltehetően megnyugtatólag hatott, hogy Czakó Ferenc vezérigazgató a második fél évre vonatkozóan pozitív eredményt valószínűsített. A negyedik negyedév hagyományosan a legtöbb bevételt hozza az IT-cégnek, ezért számol úgy a menedzsment, hogy az év utolsó három hónapjában sikerül ledolgozni a harmadik negyedévben felhalmozott veszteséget. Ahhoz azonban, hogy a 2001. évi mérleg is pozitív vagy nullszaldós legyen, akkora bevételt kellene elérni, mint az év első kilenc hónapjában összesen, s erre a cég vezetője szerint sincs reális esély.