Úgy vélekedett: a gyors gazdasági növekedés alapot ad arra, hogy hazánk 15 év múlva elérje az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét. Kiemelte: „ha ügyesen csatlakozunk, abból még a nemzeti szuverenitás növekedése is kikerekedhet”. A magyar nemzetstratégia szempontjából nagy lépésnek nevezte a státustörvény elfogadását, ugyanakkor elzárkózott az alapszerződések felülvizsgálatától.
„Az erdélyi magyar egyetem ügyében sikerrel jártunk, az egyházi ingatlanok visszaadása kérdésében eddig teljes a kudarc” – illusztrálta a problémákat Orbán Viktor.
Magyarország minden kétséget kizáróan benne lesz az első körben, bárhogyan is alakuljon az Európai Unió bővítése – szögezte le Martonyi János külügyminiszter. A kormány továbbra is a 2004. január 1-jei csatlakozással, s így azzal számol, hogy a következő európai parlamenti választáson és kormányközi konferencián az ország már teljes jogú tagként vehet részt. A külügyminiszter szerint a bel- és igazságügyi együttműködés fejezetének szerdai lezárása fontosabb lépés volt, mint bármelyik korábbi. Ezzel Magyarország immár 23 fejezetet zárt le ideiglenesen, és Ciprussal együtt vezeti a tagjelöltek listáját.
A két legnagyobb frakció vezérszónoka, Szájer József (Fidesz) és Kovács László (MSZP) egyaránt az idei országjelentés főbb megállapításait állította felszólalása középpontjába. Szájer József főleg az Európai Bizottság kedvező megállapításait részletezte, míg Kovács László elsősorban a kritikai észrevételeket sorolta. Kelemen András (MDF) úgy vélekedett, hogy az ellenzék aránytalanul eltúlozza a legfrissebb országjelentésben található bírálatokat. Szent-Iványi István (SZDSZ) viszont azt mondta, hogy az idei országjelentés valóban kevesebb kritikai észrevételt tartalmaz elődeinél, de jóval élesebben fogalmaz.
Csurka István (MIÉP) szerint Erdély önmagában alkalmasabb az EU-csatlakozásra, mint Románia többi része, egyidejűleg pedig úgy vélte: nem fogadhatja el Magyarország azt sem, hogy Szlovákia és Csehország a Benes-dekrétumok fenntartása mellett nyerjen felvételt.
Az egész napos vita tapasztalatait az ellenzék részéről Szanyi Tibor (MSZP), a kormánypártok oldaláról pedig Szájer József (Fidesz) összegezte lapunknak. A vitanap jól rámutatott a kormányoldal és a szocialisták látásmódjának különbségeire – állapította meg a szocialista honatya. Szerinte „a csatlakozásig hátralévő időben a Fidesz a saját üzleti klientúrájának induló pozícióival kíván foglalkozni, az MSZP pedig az ország felkészülését tartja a legfontosabbnak. Szájer József a vitanap előremutató jellegét hangsúlyozta, lapunknak nyilatkozva. Úgy ítélte meg, hogy ismét bebizonyosodott: „egység és egyetértés van a magyar parlamenti pártok között a fő integrációs célkitűzések tekintetében, még ha léteznek is nézetkülönségek.” Szerinte az ellenzék olykor olyan szemüvegen át akarta láttatni tegnap az Európai Bizottság értékelését, amellyel akár veszélybe is sodorhatta volna a vita kiegyensúlyozott jellegét.
Három a magyar igazság! Bondár Anna élete legnagyobb sikerét aratta
