Kuncze Magdolna és Vilhelm József között a problémák 1996 nyarán kezdődtek. Akkor értesült arról, hogy székházukat és a kiadó irodáit – tudta és engedélye nélkül – Kuncze Magdolna kivásárolta, és ezzel párhuzamosan tankönyvírókat is felkeresett, hogy a szerzői jogokat átvigye később megalakítandó kiadójába. Ez a Mohácsy-féle középiskolás tankönyvsorozat esetében sikerült is neki. Vilhelm szerint a Mohácsy-könyvsorozat mostani évi forgalma meghaladja a 200 millió forintot, az akkori pedig elérte a 150 milliót. Kuncze Magdolna kiadójának, a mostani Korona Novának ez képezi az alapforgalmát. Kuncze Magdolnát – jogászokkal történt egyeztetés után – kénytelen voltak a kiadóból kizárni, ő azonban a bírósághoz fordult: semmisítse meg a cégtől történt eltávolításáról szóló végzést. Vilhelm Józsefék azt az ajánlatot tették neki, hogy adja vissza az irodát, és vigye vissza a Korona Kiadóhoz a Mohácsy-könyveket. Erre nem volt hajlandó, elkezdte alakítani saját kiadóját, amelyet Korona Novának nevezett el. Az átkereszteléssel elérte azt, hogy a tankönyvlistán az eredeti Korona Kiadó elé került, és az iskolákat megtévesztette, amikor neve alatt a Mohácsy-könyvek megjelentek.
A név vonatkozásában egyébként a székesfehérvári bíróságon – ahol a Korona Nova Kiadót bejegyezték – egy jogerős másodfokú ítélet született, amely kimondta, hogy a névválasztás jogsértő, az iskolákat megtévesztő, ezért kötelezte Kuncze Magdolnát a változtatásra.
Több mint másfél éves tárgyalássorozat után, 1998 nyarán a bíróság elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a kiadóból való kizárása jogszerű volt. Ezt az ítéletet már nem fellebbezte meg, hanem tárgyalásokat kezdett a Korona Kiadóval, és egyezséget ajánlott. Vilhelm József emlékei szerint a szerzői jogi kérdésekben lemondtak a Mohácsy-könyvek további iskolai megjelentetéséről, mivel az általuk négy évre kötött szerződések egy része lejárt, és a meghoszszabbításukra nem volt remény. Ő viszont biztosította a székház visszavásárlásának lehetőségét a Korona számára. Vilhelm állítja: az1996-ban kezdődött persorozat végéig Kuncze Magdolna – többek között Magyar Bálint oktatási miniszter és Kuncze Gábor belügyminiszter segítségével – mindent elkövetett a Korona Kiadó lehetetlenné tételére. Vilhelm szerint az egyik ilyen eset az a hatósági foglalás, amikor 1997-ben két alkalommal is három-négy rendőr jelent meg a Korona Kiadóban és raktáraiban, ahol több órán át „számolták” a könyveket. A kiadó vezetőjét megfenyegették, ha nem csinálja, amit ők akarnak, kénytelenek lesznek kényszerítő eszközöket alkalmazni. Vilhelm József ezt követően levélben a Legfőbb Ügyészséghez fordult, amely a budapesti ügyészséget igénybe véve egy hét múlva megállapította, hogy a rendőrségi akció törvénytelen és jogsértő volt, és azonnali hatállyal megszüntették az eljárást. Vilhelm József elmondta: nem volt Magyarországon addig példa arra, hogy ilyen ügyben a rendőrség eljárjon és könyveket foglaljon le. A lefoglalt könyvek száma több tízezer volt.
A Korona Kiadó 1997–98-ban, miközben vitatta a Mohácsy-tankönyvek kiadási jogát, Magyar Bálint akkori kultuszminiszter – a tárca szakembereinek véleménye ellenére – a tankönyvlistára történő felvételt csak Kuncze Magdolna kiadója számára engedélyezte. Vilhelm József rendelkezésére áll az az okirat, amely szerint Honti Mária, a tárca akkori közigazgatási államtitkára aláírja azt a javaslatot, amelynek értelmében egyik kiadó sem jelentetheti meg a könyvet a bíróság döntéséig.
A Korona Kiadó beperelte a minisztériumot, a bíróság 1997-ben hozott másodfokú ítélete igazat adott nekik. Magyar Bálint a bíróság levélben történt figyelmeztetése ellenére az 1998-as tankönyvlistára felvette a Kuncze Magdolna kiadója által kiadásra került tankönyvet. A pert folytatták – tette hozzá Vilhelm József –, végül a Legfelsőbb Bíróság a tárcát törvénysértés miatt elmarasztalta.
A szaktárca a legutóbbi ítélet ellen október 25-én fellebbezést adott be. Információink szerint mind Magyar Bálint, mind Kuncze Magdolna levelet küldött az OM-nek, amelyekben továbbra is korábbi „igazukat” bizonygatják.
*
A Korona Kiadót 1992-ben, három tulajdonos alapította: Vilhelm József, Szalainé Kuncze Magdolna és Simon Katalin. Csak tankönyvkiadással foglalkoztak, ez a profil mostanára bővült egyéb könyvek kiadásával is. Sok százezer példányszámban adnak ki 70-80 tankönyvet, s további 40-50 fajta egyéb könyvet. Forgalmuk bruttó értéke jóval több mint 5-600 millió forint évente. Kuncze Magdolna 1992-ben a Korona Kiadó Kft. könyvelésére a Tallér Kft.-t vitte a céghez, amelynek tulajdonosai Kuncze Gábor és Kamarás Miklós voltak, 1994-ig látták el a cég adatkezelését. Az utóbbi úr 1994-től 1998-ig az ÁPV Rt. igazgatója. Kamarás Miklós neve gyanúsítottként felmerült a Tocsik-perben is. Ahogy Kuncze Gábor belügyminiszter lett, távozott a Tallér Kft.-ből. Kuncze Magdolnának 1996 őszén még nem volt cége, hiszen azt 1997 januárjában alakította meg Székesfehérvárott. Mégis államilag garantált hitelt kapott 1996 őszén, amely nem illette meg, hiszen nem volt önálló társasága és tankönyvlistán szereplő könyve.
origo.hu
Ki gondolta volna? Petőfi leszármazottja egy budapesti étteremben dolgozik!
