Határozott magyar válasz Bukarestnek

A státustörvénnyel kapcsolatos bukaresti ellenvetésekre válaszul levelet és szakértői anyagot küldött tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a román kormányfőnek. Információink szerint ebben Budapest kompromisszumkészséget mutat a munkavállalásra vonatkozó román felvetések kapcsán.

Adrian Nastase november 16-án Bukarestben adta át a magyar kormányfőnek Románia ellenvetéseit a státustörvényre vonatkozóan. Orbán Viktor válaszlevelének lényege, hogy a kedvezménytörvényt nem kell módosítani, részletes tartalmát kijelölő végrehajtási rendeletekről viszont szívesen tárgyal a magyar fél, és minél több kérdésben törekszik egyetértésre jutni. Lapunk úgy tudja, hogy a szakértői anyag szerint a magyar fél nyitott a munkavállalás területén a kompromiszszumra és szorgalmazza a részletes tárgyalások mielőbbi megkezdését.
A dokumentum pontról pontra válaszol a román észrevételekre, így Nastase azon felvetésére is, hogy a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban szögezzék le: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződést. A válasz szerint a magyar kormány a szomszédos országok szuverenitása figyelembevételével próbálja elősegíteni a magyar kisebbségek helyzetének javulását. Az 1996-ban kötött magyar–román alapszerződésben is benne van a területi integritás és a határok sérthetetlenségének elve.
Arra a román felvetésre, amely szerint a törvény preambulumából törölni kellene az „egységes magyar nemzet” megfogalmazást, a magyar szakértői anyag hangsúlyozza: Budapest már sokszor sok helyen leszögezte, hogy a kedvezménytörvény a kulturális nemzet koncepciójára épül. Hiszen míg a határon túli magyarok a szomszédos országok állampolgárai, addig kulturális és nyelvi értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Ennek megfelelően a törvény nem kíván közjogi kapcsolatot létrehozni a magyar állam és a kisebbségek között. A jogszabály egyszerűen ahhoz akar hozzájárulni, hogy a magyar kisebbség tagjai szülőföldjükön boldoguljanak.
Úgy tudjuk, arra a román elvárásra, hogy a törvény hatályát ki kellene terjeszteni a világ összes magyarjára, a válasz három alternatívát említ. Egyrészt Magyarország kettős állampolgárságot biztosíthatna a külföldön élő magyaroknak, mint teszi azt sok európai ország. A második variáció valamiféle „kvázi-állampolgárság” megadása, a harmadik pedig az, amely figyelembe veszi a sajátos történelmi, demográfiai és földrajzi viszonyokat. Az Orbán-kormány az utóbbit választotta. A nem a környező országokban élő magyarság túlnyomó többsége már most magyar állampolgár vagy igényelheti ezt. A törvényalkotók ugyanakkor figyelembe vették a nemzetközi jognak azt a passzusát, amely különbséget tesz a migráns és az őshonos kisebbségek között. A szomszédos államokban élő magyarok őshonos kisebbségnek számítanak, míg a világ más részein élő nemzetrészek migránsnak.
Nem maradt válasz nélkül Bukarest arra vonatkozó kérése sem, hogy töröljék a szövegből azokat az előírásokat, amelyek a nem magyar személyeknek is biztosítanak kedvezményeket. Információink alapján Orbán Viktor válasza leszögezi, hogy semmilyen nemzetközi szervezet nem kifogásolta a törvénynek ezt a passzusát, a hozzátartozói igazolvánnyal pedig a családok integritását védi a jogszabály erre vonatkozó része. A magyar szakértői anyag ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a nem magyar családtagokra vonatkozó kedvezmények ügyében megvizsgálja az esetleg felmerülő újabb román javaslatokat.
A válasz felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarország és Románia között érvényben van az a szerződés, amelynek értelmében Magyarországon ingyen utazhatnak a vasúton a hat éven aluli és a 65 éven felüli román állampolgárok, tehát ezen a területen nincs szó etnikai diszkriminációról. Budapest legitimnek tartja, hogy ezen felül más utazási kedvezményt is adjon a jogalanyoknak.
A Nastasének címzett válaszban információink szerint az is olvasható, hogy az egészségügyi szolgáltatások terén a meglévő gyakorlatot foglalja jogi keretbe a törvény. A román állampolgárok, függetlenül etnikai származásuktól, jogosultak sürgősségi ellátásra magyarországi tartózkodásuk alatt az 1961-es magyar– román szerződés alapján. Azok a külföldi állampolgárok pedig, akik Magyarországon hivatalosan dolgoznak, a járulékok befizetése alapján vehetik igénybe az egészségügyi ellátást. A Segítő Jobb Közalapítvány tízéves működésének áttekintése után egyértelműen kijelenthető, hogy az etnikai hovatartozástól függetlenül igen sok román nemzetiségű egyént is támogatott.
A magyar igazolvány kiadására vonatkozóan Budapest a velencei bizottság ajánlásait építette be a végrehajtási rendeletekbe. A magyar fél ezzel egy időben figyelembe vette Adrian Nastase javaslatát, amely szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagsági igazolványának birtoklása legyen a magyar igazolvány elnyerésének kritériuma, így ez lesz az egyik alternatív követelmény a jogalanyiság elnyeréséhez. Úgy tudjuk, a válasz kitér arra is, hogy a magyar nagykövetségek és főkonzulátusok részt vesznek a jogszabály végrehajtásában, ők fogadják majd a kisebbségi szervezetek segítségével összegyűjtött információkat. Az említett testületek tehát a velencei bizottság jelentésével összhangban mint információs szervezetek járulnak hozzá a végrehajtáshoz. A magyar igazolványban nem lesz utalás a tulajdonos etnikai származására, ahogy a velencei bizottság is elvárja; a dokumentumnak adminisztratív jellege lesz. Nem fog másra szolgálni, csak arra, hogy a kártya tulajdonosa élvezhesse a törvény adta jogokat.
A diszkriminatív jelleget kifogásoló román észrevételre a magyar fél válasza a velencei bizottság ajánlását idézi, amely kimondja, hogy a kisebbségeket lehet pozitív elbánásban részesíteni, feltéve, ha a támogatás legitim és arányos. A törvény által biztosított jogok túlnyomó többsége hazánkban vehető igénybe, a szomszédos államokban nyújtott juttatásokat alapítványokon keresztül lehet megpályázni. Budapest már 1990 óta folytat ilyen jellegű támogatáspolitikát, és eddig nem találkozott a román fél ellenkezésével.

Cinikus kijelentés. Adrian Nastase román kormányfő a kedvezménytörvény erdélyi alkalmazását felügyelni hivatott testülettel és magával a jogszabállyal kapcsolatban a megyei kormánybiztosokkal tartott kedd esti videokonferenciáján kijelentette: okafogyott az RMDSZ által elindított akció a magyar igazolványok odaítélése ügyében, mivel erre nem kerül sor. „Nem értem világosan, hogy mivel foglalkozik az RMDSZ – a magyar igazolványok biztosításával-e, avagy annak ellenőrzésével, hogy Romániából ki jogosult ilyen igazolványra? Biztosíthatom őket arról, hogy nincs miért szorgoskodniuk, mivel a jövőben nem lesz mit kezdeniük ezzel a tervvel” – mondta. (W. T. I.)