Ifjúsági törvény csak jövőre

Alkotmánybírósághoz fordul a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ), ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el az ifjúsági törvény tervezetét, mert az kizárná az új érdek-képviseleti rendszerből a szakszervezeteket. Az ifjúsági tárca szerint viszont az országos ifjúsági ernyőszervezeteken keresztül a szakszervezetek is részt vehetnek az új rendszerben. Deutsch Tamás ifjúsági miniszter tegnap bejelentette: idén már nem kerül a törvényhozás elé az ifjúsági törvény.

2001. 11. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fontos célként hangoztatta az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) vezetése a törvény kidolgozásánál a pályakezdő fiatalok helyzetének javítását. A munkavállaló fiatalok érdekképviseletében pedig a szakszervezetek ifjúsági tagozatai fontos szerepet töltenek be – jelentette ki Kordás László, a SZISZ elnöke. Ennek ellenére – mutatott rá –, a készülő ifjúsági törvény tervezete nem tekinti ifjúsági szervezetnek a szakszervezetek ifjúsági tagozatait. Az őket tömörítő konföderációt, a SZISZ-t így közvetlenül kizárja a létrehozandó országos érdek-képviseleti fórumból, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Tanácsból (NGYIT), a helyi szakszervezetek ifjúsági tagozatait pedig a regionális ifjúsági tanácsokból. Kordás László megjegyezte: az Ifjúság 2000 elnevezésű kutatás szerint a 15–29 év közötti munkavállaló fiatalok négy százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek vagy szakszervezeti szövetségnek, míg az összes többi ifjúsági civil szervezet csak két százalékot tömörít.
Papp Csilla, az ISM irodavezetője elmondta: a SZISZ tagja az egyik országos ifjúsági ernyőszervezetnek – a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanácsnak –, így a szervezeten keresztül jelen lehet a létrehozandó NGYIT-ben is, tehát semmiképpen sem maradnak képviselet nélkül a munkavállaló fiatalok az új érdekegyeztetési rendszerben. Hozzátette: a szakszervezetek – a pártokhoz hasonlóan – az ifjúság esetében is egészen másfajta érdekeket képviselnek, mint a civil szervezetek, ezért nem célszerű a kettőt összekeverni. Ha ezek a szervezetek közvetlen képviselők révén szeretnének jelen lenni az érdekegyeztetésben, akkor önálló civil szervezetként bejegyeztethetik magukat – amint tette ezt a SZISZ is –, ebben az esetben sem kell feladniuk szakszervezeti tevékenységüket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.