A magyar agrártárca vezetése bízik abban, hogy az EU-nak átadott legutóbbi információk alapján még az év vége előtt sikerül lezárni a mezőgazdasági fejezet állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos részeit a csatlakozási tárgyalásokon – közölte tegnap Brüsszelben Vonza András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetője, miután részt vett az EU-tagországok és a tagjelöltek mezőgazdasági minisztereinek összejövetelén, ahol az agrárgazdaságot közvetlenül érintő kérdések mellett általánosabban is értékelték a bővítési folyamat előrehaladását. A miniszter hozzátette, Magyarország időben válaszolt az uniónak arra a kérdésére, hogy milyen menetrend szerint tudja érvényesíteni a közösségi előírásokat állattartó telepein és vágóhídjain.
David Byrne, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi és egészségügyi kérdésekért felelős tagja felhívta a figyelmet, hogy a jogharmonizáció mellett nagy gondot kell fordítani az intézményfejlesztésre is. Magyarországnak e tekintetben vannak elmaradásai, mert még mindig nem fejeződött be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokat szolgáló uniós előcsatlakozási alap, a SAPARD elosztására létrehozott nemzeti hivatal akkreditálásának régóta húzódó folyamata. Vonza András rámutatott, reményei szerint a jövő év első felében ez is megoldódik, és akkor megkezdődhetnek a kifizetések. A miniszter egy múlt héten tartott konferencián ismertette, hogy idén jelentős előrehaladás történt az EU strukturális alapjainak fogadására való felkészülésben, és az alapok decentralizálásában is komoly eredményeket értünk el. Az Országgyűlés pedig megerősítette, hogy a nemzeti területfejlesztési célelőirányzat 35 százalékáról regionális, 30 százalékáról pedig megyei szinten döntenek.
A SAPARD-program keretében Magyarország 2000 és 2006 között évente 38 millió eurót – mintegy 10 milliárd forintot – kaphat. A tavalyi uniós költségvetésben lekötött SAPARD-pénzeket elvileg 2002. december 31-ig lehet felhasználni, de jó esély van arra, hogy a pénz az akkreditáció elhúzódása ellenére sem fog elveszni. Franz Fischler, a bizottság mezőgazdasági kérdésekért felelős tagja ugyanis hivatalosan is kezdeményezte a határidő egy évvel való meghosszabbítását. Tegnap a területfejlesztési bizottság ülésén Boros Imre PHARE-ügyeket koordináló tárca nélküli miniszter ismét megerősítette: Magyarország a SAPARD-program keretében pénzt még nem veszített, legfeljebb időt. Magyarország jelenleg három program, a SAPARD, a PHARE és az ISPA keretében 230 millió eurót használhat fel az EU-előcsatlakozási alapokból. Hazánk a SAPARD-program pénzeszközeinek 98 százalékát használta fel az 1999-es keretből. Az ISPA-programban az első közlekedési infrastruktúra-fejlesztést szolgáló tenderek kiírásai elkészültek, finanszírozásuk elfogadásuk után indul. A SAPARD-pénzekhez azonban csak SAPARD-hivatal akkreditációját követően juthatunk, ami várhatóan a jövő év első felében megtörténik. Vonza András rámutatott, a SAPARD-hivatal felállítása mellett hasonlóan fontos az intézményi háttér megteremtése azoknak a közvetlen jövedelemkiegészítő támogatásoknak a szempontjából, amelyeket az ország EU-csatlakozása után kaphatnak a magyar gazdák. Az előcsatlakozási programok megítélésétől eltérően nem egyezik az unió és Magyarország álláspontja, és e kérdésről várhatóan kemény viták folynak az agrárfejezetről tartandó tárgyalásokon. Az unió ugyanis vonakodik attól, hogy a támogatásokat a csatlakozás után azonnal teljes mértékben megadja az új tagországoknak, ezek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy e téren is egyenlő jogokat élvezzenek a mostaniakkal. Franz Fischler a támogatásokkal kapcsolatban korábban azt is kifejtette, hogy amenynyiben Magyarország úgy gondolja, hogy a csatlakozás első pillanatától kezdve igényt tart az uniós agrártermelőknek járó közvetlen támogatások teljes összegére, akkor azt kockáztatja, hogy kimarad a csatlakozás első köréből. Fischler közölte, a magyar termelők a nekik járó, mintegy 1,2 milliárd eurós közvetlen kifizetések bizonyos részéhez jutnának hozzá, viszont vidékfejlesztési célokra több támogatás jutna az újonnan felvett tagállamoknak, így hazánknak is, mint amennyit a régiek kapnak. A agrárbiztos hangsúlyozta, a magyar kvótákat nem a rendszerváltozás előtti termelési eredmények határozzák meg, de azokat nem is a 90-es évek terméseredményei alapján határozzák meg, mivel akkor azok a mezőgazdasági mélypont miatt irreálisan alcsonyak voltak. A magyar kvóták várhatóan a csatlakozás előtti néhány év eredményei alapján lesznek megállapítva, az EU célja ugyanis az, hogy egyetlen tagország se használja ki maximálisan agrártermelési lehetőségeit.
Fischler a tegnapi találkozón elmondta, hogy a bizottság a jövő év elején előterjeszti javaslatait az újonnan csatlakozók termelési kvótáira és a nekik juttatandó közvetlen támogatásokra. Megjegyezte, hogy ez utóbbiak keretei már adottak, mivel a 2000–2006 közötti időszak pénzügyi előirányzatait kijelölő Agenda 2000 programcsomagban a bővítésre fordítható összegeket is meghatározták. E kereteket az unió nem kívánja túllépni, de álláspontja szerint erre nem is lesz szükség, mert az előirányzatok akár tíz tagjelölt csatlakozásához is elég forrást biztosítanának. A kvótákat és a közvetlen támogatásokat illetően Magyarország is többféle változatot tart számon, de jelenlegi hivatalos álláspontján mindaddig nem kíván módosítani, amíg az unió nem terjeszti elő a maga közös álláspontját. A magyar álláspont szerint az ország a csatlakozás napjától kezdve kész vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket, egyszersmind azonban igényt tart azokra a támogatásokra, amelyek a közös mezőgazdasági politika részét képezik. Az unió legkorábban a jövő év tavaszán határozhatja meg közös álláspontját, de szakértők egy része szerint erre valószínűleg csak a májusban esedékes francia elnökválasztások után kerül sor.
Trump bejelentette a halálbüntetést
