Keresetkiegészítések, gyorsított privatizáció

Elfogadta a kormány az egészségügyi alapellátás teljes privatizációja céljából meghozott rendeletet, amely az abban dolgozó orvosi körnek biztosítja az amortizációelszámolás lehetőségét – jelentette be Mikola István tegnap a kormányülést követően. A rendelet december 1-jétől a háziorvosi ellátásra, a házi gyermekorvosi ellátásra és a fogorvosi alapellátásra vonatkozik.

Ismertetése szerint a háziorvosi praxisok közel felét privatizálták eddig, s ezt évek alatt száz százalékra kívánják bővíteni.
2002. január 1-jétől 50 ezer forint lesz a minimálbér s a döntés végrehajtása miatt a munkaerőpiaci alapot 15 milliárd forinttal egészítette ki a kabinet. A jövőben éves keresetük három százalékának megfelelő keresetkiegészítést kapnak a közszolgálatban dolgozó ügykezelők és fizikai dolgozók, akiknek ebben az évben 8,75 százalékos béremelésben volt eddig részük – közölte Borókai Gábor kormányszóvivő.
Az egyösszegű keresetkiegészítés decemberben 170-180 ezer főt érint, és bruttó 26-28 ezer forintos juttatást jelent.
Mikola István egészségügyi miniszter kormánydöntést követő tájékoztatása szerint a fogászati alapellátásban egy rendelőben dolgozó fogorvosok esetén a drága műszerpark miatt az eszköztámogatás összege magasabb mértékű, mintegy 35 ezer forint havonta, amennyiben egy rendelőben több fogorvos dolgozik, hatvanezer forint egy hónapban. A miniszter jelezte, hogy ha több telephelyen dolgozik a fogorvos, akkor 35 ezer forintot és telephelyenként további 20-20 ezer forintot kap havonta eszköztámogatásra.
A miniszter megjegyezte: az ingatlantámogatás mértéke egy rendelőben működő egy praxis esetén 25 ezer, több praxis esetén harmincezer forint havonta. Az előbb említett összegek dupláját megkapja az a háziorvos, házi gyermekorvos és alapellátást végző fogorvos, aki hitelt vesz fel az ingatlan megvásárlásához, felújításához és építéséhez, vagy orvostechnikai eszközök beszerzéséhez – tette hozzá Mikola István. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a hétfőn az Országgyűlés által elfogadott zárszámadási törvény ötvenmilliárd forintos forrást határozott meg a magyar egészségügy számára, abból 35 milliárdot a gyógyszerkassza kiegészítésére, 15 milliárdot pedig az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásra, az egészségügyi dolgozók szakképzésének térítésmentességére, ösztöndíjaikra és a három műszakban dolgozó ápolók, intenzíves orvosok és nővérek bérpótlékemelésére fordítják.
A kormány rendeletet alkotott azzal kapcsolatban, hogy 2002. január 1-jétől ötvenezer forint lesz a minimálbér – mondta Borókai Gábor kormányszóvivő. Szavai szerint ezért a munkaerő-piaci alapot 15 milliárd forinttal egészítette ki a kormány, és így már a munkáltatók is részesei lettek a megállapodásnak. Éves keresetük három százalékának megfelelő keresetkiegészítést kapnak a közszolgálatban dolgozó ügykezelők és fizikai dolgozók, akiknek ebben az évben eddig 8,75 százalékos béremelésben volt részük – közölte Borókai Gábor. A kormányszóvivő elmondta, hogy az egyösszegű keresetkiegészítés decemberben 170-180 ezer főt érint és bruttó 26-28 ezer forintos juttatást jelent. A kormány döntött arról is, hogy a Széchenyi-terv nyertes pályázói az odaítélt összeg ötven százalékáig támogatási előleget vehetnek fel. Az összeg mértékéig jelzálogot jegyeznek be a beruházásra, és ha nem teljesül a pályázó vállalása, akkor a támogatás visszakerül a költségvetésbe.