Kész a brit terrorcsomag

Tegnap terjesztette az alsóház elé a terrorizmus elleni küzdelmet célzó, már korábban vázolt csomagját David Blunkett brit belügyminiszter. A törvényjavaslatok legfontosabbika, amely fölött már egy ideje nyilvános vita folyik, s amely több alsóházi képviselőt – még kormánypárti honatyákat is – aggaszt, a habeas corpus részleges felfüggesztése, vagyis az, hogy gyanú alapján bírói ítélet nélkül fogva tarthassanak személyeket. Normális körülmények között a letartóztatott ellen vagy csaknem azonnal vádat kell emelni, vagy szabadon kell bocsátani. Ezt az ősi jogszabályt megerősíti az emberi jogokról szóló európai konvenció ötödik szakasza, amelyet a brit parlament is törvénybe iktatott. A belügyminiszter most a konvenció tizenötödik szakaszára hivatkozik, amely háború vagy rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi az ötödik szakasz felfüggesztését.
Blunkett kezdettől fogva számíthatott arra, hogy törvényjavaslatából még karácsony előtt törvény lesz, hiszen a kormány hatalmas többséggel rendelkezik az alsóházban, és az sem valószínű, hogy a lordok háza élni fog halasztó jogával. Több alsóházi képviselő, a polgár- és emberjogi csoportok vezetői és a média egy része is ellenzi a javaslatot. A belügyminiszter érvei között szerepel, hogy a terrorizmus elleni védekezés létkérdés az ország számára és hogy a javaslat kizárólag olyan külföl-dieket érint, akik ellen egy speciális döntőbíróság előtt sikerrel megindokolt gyanú merült fel, továbbá, hogy a terroristák, illetve terrorszervezetek támogatói olyan országból folyamodnak politikai menedékért az Egyesült Királyságban, ahová nem lehet a menekülőt visszatoloncolni élete kockáztatása nélkül. Őket a javaslat értelmében bírói ítélet és határidő nélkül fogva lehet tartani, amíg nem találnak maguknak más befogadóországot. A belügyminisztérium évente revízió alá venné minden internált ügyét. Blunkett azt is hangsúlyozza, hogy az intézkedés nem faji, nemzeti vallási vagy politikai csoportok, kizárólag terroristagyanús egyének ellen irányul.
A Blunkett-csomag egy másik része a vallások és követőik elleni uszítást bünteti két évig terjedhető börtönnel. A médiában többen rámutatnak, hogy sok függ a törvény pontos megfogalmazásától, kivált az uszítás értelmének meghatározásától, hiszen tág értelmezése esetén a Biblia és a Korán is betiltható, hirdetője bebörtönözhető lehetne.

Újabb ulsteri gondok. Belfastban újabb halálos áldozatot követelt a protestáns–katolikus ellentét. A két csoport között támadt dulakodásban a 16 éves Glen Sloan kezében felrobbant egy házi készítésű gránát. A közelharcban több mint húsz verekedő és rendőr sebesült meg. Az összetűzést az UDA nevű unionista terrorcsoport egyenruhás tagjai kezdték. A város egy másik részén, ahol egy protestáns lakótelepen zavargásokhoz vezetett, hogy katolikus szülők a telep utcáin át viszik gyerekeiket iskolába, Belfast szolgálatban levő rendőrállományának csaknem a fele gondoskodik arról, hogy a szülők és gyerekek bántalom nélkül jussanak el a Szent Kereszt elemi iskolába, illetve onnan haza.