Nagy gépek a vidéki repülőtereken

Idén az elmúlt évekhez képest jelentősen emelkedett a forgalom a vidéki repülőtereken, ami egyben azt is jelenti, hogy a gyors elérhetőség révén a légikikötők egyre inkább hozzájárulnak a kereskedelem és a turizmus fejlődéséhez egy adott régióban. Ebben a hónapban a Pécs–pogányi légikikötő kapta meg a nyilvános kereskedelmi repülőtér minősítést, a területen jelentős fejlesztések kezdődnek. Ugyancsak minden feltétel adott a Győr–péri repülőtér bővítéséhez, amely iránt az Audi is érdeklődést mutatott.

Egyik meghatározó kereskedelmi és idegenforgalmi központjává válhat a dél-dunántúli régiónak a Pécs–pogányi repülőtér. A tervek szerint a fejlesztések jövő nyáron kezdődnének, az anyagi háttér is biztosított – nyilatkozta lapunknak Papp Béla, Pécs város alpolgármestere. A repülőtéren 1953-as fennállása óta mindössze két alkalommal bonyolítottak polgári forgalmat, 1990-ig kiképzőközpontként működtették. A rendszerváltozást követően sportegyesület használta, majd a kilencvenes évek derekán kezdtek komolyan foglalkozni fejlesztésével, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a térség fejlődésének előmozdítására ez az egyik lehetséges út – mondja az alpolgármester. A sporttörvény módosítása után 1997-ben került vissza a repülőtér önkormányzati tulajdonba, rá egy évre pedig elkészült az általános fejlesztési terv. Zöld utat ad a tervezett beruházásoknak, hogy Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter engedélyezte a Pécs– pogányi légikikötő nyilvános kereskedelmi repülőtérré való fejlesztését. Ezzel a gyakorlatban a dél-baranyai légikikötő olyan formában működhet, mint a Ferihegyi repülőtér.
Első lépésként jövőre egy 1000 méter hosszú és 31 méter széles kifutópályát építenek, ezt később 500 méteres szakasszal bővítik. Jelentős munkának ígérkezik a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése és az új irányítórendszerek üzembe állítása. A légikikötőt a ferihegyihez hasonlóan világítórendszerrel látják el, így gyakorlatilag az év minden napján fogadhat gépeket. A fejlesztések várhatóan 1,5 milliárd forintba kerülnek. Mint azt az alpolgármester elmondta, a Regionális Fejlesztési Tanács három év alatt 860 millió forintot, a megyei területfejlesztési tanács 210 milliót, a Baranya megyei önkormányzat 110 milliót, a pécsi önkormányzat 170 millió forintot biztosít. Jelentős segítséget nyújthatnak továbbá a Széchenyi-terv pályázatai.
Papp Béla szerint 2002 tavaszán, április–májusban választják ki a beruházókat közbeszerzési eljárás során, a tervek szerint év végére készülne el az 1000 méteres kifutópálya. A repülőteret ezt követően 36-37 tonnás gépek is használhatják. Elsősorban az üzleti és kereskedelmi célú forgalom bővülésére lehet számítani a légikikötőben, ám minden bizonnyal a turistaforgalom is fellendül. A nyugati turisták ugyanis ma is előszeretettel keresik fel a baranyai fővárost, Harkányt, illetve a villányi borvidéket.
A vidéki repülőterek hatékony működését az is korlátozza, hogy a külföldi gépeknek legkevesebb 24 órával a leszállás előtt kell határnyitást kérniük, hogy az illetékes szervek az ellenőrzéseket elvégezhessék. Jelenleg készül egy kormányelőterjesztés annak érdekében, hogy a vidéki repülőtereken az illetékes hatóságok – pl. vám- és pénzügyőrség – folyamatosan jelen tudjanak lenni és elláthassák feladataikat.
A dél-baranyai légikikötőhöz hasonlóan jövőre a Győr–péri repülőtéren is jelentős munkák kezdődnek. A repülőtér fejlesztése érdekében 1994-ben megalakult fejlesztési társaság a közelmúltban sikeresen pályázott európai uniós pályázatokon. Jelenleg rendelkezésre áll a komplett tervdokumentáció és megvannak a szükséges hatósági engedélyek – tudtuk meg Vadász Lászlótól, a P–Air Kft. ügyvezető igazgatójától. A közbeszerzési eljárást követően a tervek szerint jövő tavasszal adják át a munkaterületet a leendő kivitelezőknek. A repülőtéren egy 1450 méter hosszú és 30 méter széles, szilárd burkolatú kifutópályát építenek, amelyet modern fénytechnikával is ellátnak. Bővítik a közúti kapcsolatot, a repülőtér jobb megközelíthetősége érdekében a 81. számú főút mentén új csomópontot alakítanak ki. A repülőteret leginkább a hazai kisgépek és a sportgépek használják, az átalakítás után a légi járművek fele az Európai Unióból érkezhet – mondja Vadász László. Győr közelsége az Audit is érdekeltté tette, a cég bejelentette, hogy részt vállalna a repülőtér fejlesztésében. A nagy cégek jelenléte kellő forgalmat biztosítana annak a repülőtérnek, amelyik megfelelő infrasruktúrával rendelkezik és az év minden napján fogadhat gépeket.

Csúcsforgalom Sármelléken. A sármelléki Balaton Airport ez év november 15-ig több mint 13 000 utast fogadott, 3000-rel többet, mint a csúcsnak számító tavalyi évben. Mint Zóka István, a 8 éve üzemelő légikikötő igazgatója elmondta: ezt a forgalmat 92 charterjárattal érték el; az év végéig azonban még heti 2-3 üzletember kisgépének érkezésére számítanak. Hévízi gyógyüdülésre és balatoni, környékbeli pihenésre már nemcsak szervezett csoportok, hanem magánutasok is érkeztek a Balaton Airporttal kapcsolatban álló három német, két orosz és egy svájci légitársaság gépeivel. De cseh és lengyel kormánygép is landolt az idén a sármelléki betonkifutón – hangsúlyozta. A 200 személyestől a 2-6 fős gépek fogadására alkalmas repülőtéren 48 esetben fordultak meg balesetet szenvedett, vagy súlyosan beteg vendégekért érkező külföldi légi mentők. A légikikötő iránt tovább nő a külföldi érdeklődés.