Önök kérdezik – az ügyvéd válaszol

Sík Jánosné, Budapest
Tisztelt Asszonyom! Azt írja levelében, hogy idős rokona – gyermeke nem lévén – unokaöccse nevére vett egy kis házat, amely ingatlanon a bácsi javára haszonélvezet van bejegyezve. Ezt a haszonélvezetet a bácsi most meg akarja szüntetni, és öregek otthonába akar visszavonulni, de ehhez nincs meg a megfelelő anyagi fedezete. Állítása szerint az unokaöcs jómódban él, így nem szorul anyagi juttatásra. Nem írja, de feltételezem, hogy holtig tartó haszonélvezetről van szó. A bácsi sajnos hiába is várná el a tulajdonostól, hogy a ház állagát megőrzendő, javításokat végezzen rajta, ugyanis a polgári törvénykönyv 159. paragrafusa értelmében ez a haszonélvező kötelessége. Mivel ugyanezen rendelkezés értelmében a haszonélvezet nem ruházható át, a bácsi csak egy dolgot tehet: okiratban lemondhat a haszonélvezetről ellenérték fejében. Mivel leírása szerint a bácsi unokaöccsét nem foglalkoztatja az ingatlan sorsa, megállapodhatnának abban, hogy az unokaöcs eladja az ingatlant, és a vételár meghatározott részét – a haszonélvezetről való lemondás ellenértékét – a bácsinak adja. A haszonélvezetről való lemondást okiratba kell foglalni. Ebben kell meghatározni a lemondás ellenértékét is.
Geiger Gabriella, Budapest
Tisztelt Asszonyom! Levelében közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban kér tanácsot. A polgári törvénykönyv 148. paragrafusa értelmében a közös tulajdon megosztásánál elsősorban a tulajdonostársak megállapodása az irányadó. Ha nem tudnak megállapodni, akkor bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól keresettel a közös tulajdon megszüntetését.
A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozóan a törvény sorrendiséget állapít meg, amely szerint ha a közös tulajdon tárgya osztható – ahogy ez jelen esetben is fennáll –, akkor elsősorban természetben kell megosztani a tulajdonostársak között. A természetbeni megosztás során a bíróság figyelembe veszi azt is, hogy korábban hogyan alakult a közös ingatlan tényleges használata. A fennálló jelzálog tulajdonképpen csak a két örökös eszmei tulajdoni hányadára vonatkozik, csak azért szerepel az egész ingatlanon, mert a polgári törvénykönyv 261. paragrafusának (3) bekezdése értelmében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként szerepelő egész ingatlanra létesíthető. Ha a közös tulajdonú ingatlan természetbeni megosztása megtörténik, a jelzálog csak a zálogkötelezettek ingatlanát fogja terhelni. Ha önnek nem elegendő a saját eszmei tulajdoni hányadának megfelelő természetbeni földterület, akkor magához válthatja a tulajdonostársak tulajdoni hányadát vagy azok megfelelő részét ellenérték fejében, ám ettől nem szűnik meg az adott ingatlanrészen fennálló jelzálog.
Ember Tibor, Szombathely
Tisztelt Uram! Kérdésére közlöm, hogy a kártérítés iránti igények általában öt éven túl elévülnek. Amennyiben kártérítési igénye van, ennek érvényesítésére tízmillió forint alatt a városi bíróság, ezt meghaladó összegben a megyei bíróság előtt van lehetőség. Az orvosi műhibából fakadó igény érvényesítése érdekében a károsult – vagy annak hozzátartozója – jogosult a gyógyintézettől az orvosi iratok beszerzésére. Ezekből az iratokból lehet megállapítani, hogy a bekövetkezett egészségromlás felróható-e a gyógyintézetnek, megalapozott-e a kereset.