Pozitív és tartalmas jelentés

A legfontosabb európai politikai projekt a bővítés az euró bevezetése után – hangsúlyozta az Európai Bizottság országjelentését ismertető és egyben bemutatkozó sajtóértekezletén Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának új vezetője. Mint mondta, az az értékelés, amit a brüsszeli testület közzétett hazánkról, rendkívül tartalmas és pozitív. Objektív szakmai képet nyújt arról, miként halad előre Magyarország a csatlakozásra való felkészülésben, elismeréseivel, kritikai észrevételeivel pedig iránymutatást is ad a még hátralévő feladatok elvégzésére.

Az Európai Bizottság kedden közzétett országjelentéseiről és bővítési stratégiájáról szólva az új EU-nagykövet Romano Prodi bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítési biztos szavait idézte. Ezek szerint akár tíz tagjelölt is csatlakozhat az Európai Unióhoz az első csoportban. Egyidejűleg a jövő év végére a közösségnek is készen kell állnia arra, hogy minden országot befogadjon, amely felkészült a csatlakozásra. Ez a nagykövet szerint két dolgot jelent: egyrészt azt, hogy tíz tagjelölt bármelyike felzárkózhat 2002 végéig, másrészt hogy jelenleg még egyikük sem teljesen felkészült a tagságra. Jürgen Köppen a továbbiakban kiemelte: az Európai Bizottság részéről alapvető törekvés, hogy az új tagok ne csak papíron, hanem a valóságban is készen álljanak a tagságra. Ennek érdekében – derül ki az EU bővítési stratégiai dokumentumából – a jövő év elejétől egy cselekvési terv megvalósításába kezdenek, amelynek célja az, hogy tovább erősítsék a tagságra pályázó országok adminisztratív és jogi kapacitását.
A Magyarországról szóló országjelentést elemezve az EU-nagykövet megállapította: „az irány helyes, 2002 végéig készen lehetünk”. Elismeréssel szól a demokratikus intézmények konszolidációjáról, a jogrend érvényesüléséről, a közigazgatási reformok előrehaladásáról és az emberi jogok érvényesüléséről. Egyidejűleg sorra vette a kritikai észrevételeket is, amelyek – elismerve a magyar lépéseket és erőfeszítéseket – elsősorban a jogrendszer túlterheltségére, a rendőri túlkapásokra, a börtönviszonyokra, a közszolgálati médiakuratóriumokra és a roma kisebbség helyzetére vonatkoznak. Gazdasági téren kiemelte a magas növekedési rátát, a munkanélküliség csökkenését és az infláció utóbbi időben bekövetkezett mérséklődését. Külön is pozitívumként említette a monetáris unióhoz való csatlakozás érdekében tett magyar erőfeszítéseket, az MNB függetlenségének erősödését és a Széchenyi-tervet. Kérdésre válaszolva elhárította azt a feltevést, hogy a bizottság az idén azért nem deklarálta Magyarország versenyképességét, mert nem ért egyet a magyar versenypolitikai gyakorlattal. Egyúttal azonban sejtetni engedte, ennek elmaradásában alighanem része volt annak a törekvésnek, hogy az idén elkerüljék a tagjelöltek rangsorolását. Közölte azt is, hogy a bizottság a napokban terjeszti elő tárgyalási pozícióját a versenypolitikai fejezetre. Köppen a továbbiakban előrelépést sürgetett a költségvetési szigor érvényesítésében, a nyugdíj- és egészségügyi reform előrevitelében, a közbeszerzési szabályok uniós normákhoz igazításában. A státustörvényről szólva pedig hangsúlyozta: hasznos volt a velencei bizottság munkája, s minden azon múlik majd, hogy miként fog érvényesülni a gyakorlatban.

Orbán Viktor szerint az európai uniós országjelentés értelmében Magyarország olyan közép-európai állam, amely már nyugat-európai minőséget képes elérni a gazdaságban és a politikai életben egyaránt. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában kitért arra, hogy több megfontolandó kritika is megjelenik a dokumentumban, így például a korrupcióval, a Legfelsőbb Bíróság túlterheltségével vagy a versenyjogi szabályok magyarországi alkalmazásával kapcsolatban. Orbán Viktor – utalva a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény kétharmados voltára – reményét fejezte ki, hogy a következő országgyűlési választásokon olyan parlamentet választ a magyar nép, amely alkalmas lesz a médiatörvénnyel kapcsolatos probléma megoldására is. (MTI)