Átlagolt adatok szerint valamivel több mint öt forintot mozgatott meg minden egyes forintnyi támogatás, amely a GM által koordinált hat program keretében került a Széchenyi-terv nyertes pályázóihoz eddig. A legkisebb összeget, 1,4 forintot az állami támogatású bérlakásprogram aktiválta, a legnagyobbat, tíz forintot pedig a vállalkozáserősítő program. A gazdasági miniszter, Matolcsy György szerint a tízszeres mutató elsősorban is az üzleti szféra vállalkozó kedvét, valamint az adott támogatások kiemelkedő hatékonyságát jelzik.
Eddig a GM által kezelt, valamivel több mint 110 milliárd forintból 55 milliárd sorsáról döntött a gazdasági miniszter a pályázatok elbírálására hivatott szakmai bizottságok ajánlásai alapján. A vállalkozáserősítő programban 770 pályázatot ítéltek eredményesnek (az összes nyertes pályázatnak ez majdnem egynegyede), amelyekhez 14,879 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a gazdasági miniszter. A Széchenyi-terv keretéből támogatott, s a támogatások révén megvalósuló beruházások értéke 150,94 milliárd forintra tehető – derül ki a GM által nyilvánosságra hozott összesítésből. Ez egyben azt is jelenti, hogy a támogatással megvalósuló összes beruházásnak 54 százaléka származik majd a vállalkozáserősítő programból. A legkevesebb, egy százalék az energiatakarékossági, a második legtöbb pedig, 34 százalék, a turizmusfejlesztési program révén valósul meg.
Ami az új munkahelyek létrehozását illeti, abban is „rekorder” a vállalkozáserősítő program: több mint 15 ezer új álláslehetőség jön létre az országban a támogatással megvalósuló beruházásoknak köszönhetően, ami a teljes támogatotti kör által létrehozandó új munkahelyeknek 69 százalékát jelenti. Ebben a körben második helyezett a regionális gazdaságfejlesztési program 4256 új álláshely létrehozásával, s harmadik a turizmusfejlesztési program 2288 új munkahellyel, ami a teljes körnek 11 százalékát jelenti. A vállalkozáserősítő program keretében tizennégy alprogram áll a gazdasági társaságok rendelkezésére: jogszabályváltozás miatt szükséges telephely-változtatáshoz; az építőanyag-ipar és a hozzá kapcsolódó bányászat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatás területén működő kisvállalkozások fejlesztési célú beruházásaihoz; a kézműves mikrovállalkozások fejlesztéséhez; az EU-hoz való csatlakozás felkészüléséhez; a beszállító (vagy azzá váló) kis- és középvállalkozások fejlesztési beruházásaihoz; a mikrohitelhez kapcsolódó kisvállalati kölcsönprogram kamattámogatásához; a háziorvosi és szakorvosi működtetési jog megvásárlását vagy gyakorlását segítő hitelek kamattámogatásához; a kereskedelmi szálláshelyek bővítéséhez és a hozzá kapcsolódó vendéglátás feltételeinek javításához; a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit elősegítő hitelek kamattámogatásához; a kereskedelmi szolgáltatás területén működő kis- és középvállalkozások fejlesztési beruházásaihoz; a hazai közúti közlekedési szolgáltatók versenyképességének növelését szolgáló informatikai beruházásokhoz; versenyképes beruházások megvalósításához; az európai regionális vállalati központok kialakításához, valamint a minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetéséhez és tanúsíttatásához igényelhetnek támogatási összeget a Széchenyi-terv vállalkozáserősí-tő programjából a gazdasági társaságok.
Eddig a teljes rendelkezésre álló összeg feléről, nagyjából 55 milliárd forint sorsáról döntött a GM. A „félidőben” összeállított statisztikai adatok alapján a vállalkozásfejlesztési programban a legnagyobb támogatást, 4,85 milliárd forintot a nagyvállalkozások kapták. Azokat az 50–249 főt foglalkoztató középvállalkozások követték 4,81 milliárd forinttal, majd a kisvállalkozások következtek 2,75 milliárddal. A tíz főnél kevesebb alkalmazotti létszámmal működő mikrovállalkozások eddig 1,978 milliárd forintnyi támogatásban részesültek a vállalkozáserősítő program révén.
baleset
Közel tíz kilométeres a dugó az M7-esen, baleset miatt áll a forgalom
