Szent Márton ünnepe

S avariában született Márton lovag, aki Tours püspökeként vált híressé. A lovagok – és hazája, Franciaország – védőszentjükként tisztelik, Európában sok településnek a névadója. Szűz Mária mellett az ő oltalmába ajánlotta Szent István királyunk az országot, amikor hadilobogóira festette a képét. Az ő védelme alá helyezték a pannonhalmi bencés apátságot is, amelyet évszázadokon át szentmártonhegyi előnévvel emlegettek. A legenda szerint a középkorban azok az ördöngösök és lázbetegek, akik Szent Márton sírjánál bort ittak és kenyeret ettek, gyógyultan mehettek haza. Márton ünnepét nem csak az egyház és a vallásos érzületű emberek tartották. A gazdasági év zárónapjaként jegyezték a naptárba, Márton napja az adventkor kezdődő negyvennapos böjt kezdete, egyben a nagy mulatságok zárásának ideje volt. Az alkalmat sült liba elfogyasztásával tisztelték meg, a sült lúdra pedig újbort ittak, amely erre a napra rendszerint kiforrt. A Thuróczy-krónika szerzője így fogalmazta meg az ünnep jelentőségét: „Elkövetkezett az esztendő ama napja, midőn Szent Márton püspök alacsony emberi sárhajlékból felköltözött a magas mennyekbe, és a jóízű must borrá változik.” Az utóbbi időkben a néphit szerint így változott meg a fenti regula: „Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik, s aki újbort nem iszik, egész évben szomjazik.” Az újbor kiforrásáról sok országban megemlékeznek, nálunk ötödik éve gasztronómiai esemény az újbor kóstolása a vendéglőkben. A CorVinum Ltd. először 1997-ben, a püspök halálának 1600. évfordulóján mutatta be Magyarországon Szent Márton borát, amely az év legjobb hazai terméséből való. Az idén is megválasztották a neves nedűt: a 2001-es Márton-bor Bock József villányi kékoportója lett. Márton-napkor nemcsak a termelők kóstolhatják az idei szüret palackozott termését: az ünnephez sok étterem kapcsolódik libaételek készítésével és újborok kínálásával.