A zárt ajtók mögött folyó tanácskozás részvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatásukról biztosítják az afganisztáni antiterrorista hadműveleteket. A közösséget a Szovjetunió felbomlásakor hozták létre, amelyhez később a három balti köztársaság kivételével minden szovjet utódállam csatlakozott.
Nem mindenki optimista a közösség jövőjét illetően. Saparmurat Niyazov türkmén elnök nem titkolta, hogy feleslegesnek tartja az ilyen találkozókat, szerinte a kétoldalú kapcsolatokra kell helyezni a hangsúlyt a volt szovjet köztársaságok viszonyában. Kifejezetten feszült a FÁK meghatározó állama, Oroszország kapcsolata Grúziával. Eduard Sevardnadze grúz elnök a közelmúltban meglebegtette azt is, hogy országa esetleg kilép a közösségből. Az amúgy is feszült viszonyt tovább hűtötte, hogy közvetlenül a csúcstalálkozó előtt orosz katonai helikopterek grúz területet támadtak, csapást mérve csecsen fegyveresekre.
Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök a tagállamok csütörtöki kormányfői értekezletén úgy vélekedett, a FÁK legfontosabb eredménye az volt, hogy a párbeszéd útjára terelte az egyes országok közötti konfliktusokat. Viszont ő is megállapította, hogy tíz év alatt harmadára esett vissza a FÁK-közi kereskedelem. Gyors közeledés játszódik le azonban a három alapító szláv állam között: formálódik az orosz–fehérorosz államszövetség, és az utóbbi időben jelentősen javultak Moszkva és Kijev kapcsolatai is.
Három a magyar igazság! Bondár Anna élete legnagyobb sikerét aratta
