Új könyv a megtorlásról

A Vajdaságban halottak napján jelent meg a Temerini razzia című kötet: szerzői történelmi hűséggel írják le a bácskai városban 1944 őszén történt megtorlásokat, amelyeknek több mint 250 magyar áldozata volt. A tanulmányt Matuska Márton, Ádám István, Csorba Béla és Ternovácz István írta, a kötetet a Vajdasági Magyar Demokrata Párt történelmi bizottsága adta ki. Matuska Márton – aki egyebek mellett a Megtorlás napjai című, hasonló tematikájú könyvnek a szerzője – elmondta, hogy kutatásaik során nemcsak a vérengzés áldozatainak kilétét sikerült kideríteni, hanem összegyűjtötték sokuk fényképét is.
Amikor 1942 januárjában Újvidéken és a várostól keletre elterülő Sajkás-vidéken a magyar hatóságok elrendelték a razziát a szerbek és a partizánok ellen, a temerini főjegyző saját kezdeményezésére utasítást adott a községben élő zsidók kiirtására. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel következett Tito partizánjainak részéről a megtorlás. A szerző szerint köztudott, hogy amikor fordult a kocka, Temerinben ’44 októberének utolsó napjaiban sok magyart végeztek ki, de azt senki sem gondolta, hogy az áldozatok száma csak ott eléri a 251-et. Számos délvidéki városban történtek a temerinihez hasonló razziák, mészárlások. Egy titkosrendőr, aki Tito parancsára felmérést végzett a bácskai vérengzések ügyében, egyszer elárulta: legkevesebb húszezer magyart végezték ki – mondja Matuska Márton, aki kutatásaiból arra következtet, hogy a délvidéki magyar áldozatok száma elérheti e számnak akár a kétszeresét is.
Matuska Márton szerint a vajdasági magyarság megnyugvását szolgálná, ha a szerb hatóságok legalább annyit tennének az 1944-es ügyek feltárása érdekében, mint amit a Horthy-rendszer tett az 1942-es mészárlások kivizsgálásáért.