Vita az integrációról

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tanácsa nem támogatja azt a tervezetet, hogy megszűnjön a kar önállósága. Klinghammer István rektor szerint az intézmény új pedagógiai és pszichológiai karba való integrálására azért van szükség, mert a Bárczi önállóan nem tudja az egyetemi szintű képzés feltételeit biztosítani.

Az előterjesztés szerint az új pedagógiai és pszichológiai kar a jelenlegi Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai főiskolai kart, a bölcsészettudományi kar pedagógiai és pszichológiai intézetét, valamint a tanárképző főiskolai kar neveléstudományi és testnevelés tanszékét foglalná magába. A gyógypedagógusok azonban úgy vélik, hogy a százéves múltra visszatekintő intézmény egyetemi karként való megtartása szakmailag és a finanszírozás terén is jobb megoldás lenne. Emellett az új tervezet megsérti az egyetemi tanács korábbi döntését, amelynek értelmében három–öt év távlatában vizsgálják meg a kar egyetemi szintű átalakításának a kérdését. Az intézmény hallgatói önkormányzatának kezdeményezésére már több ezer aláírás gyűlt össze a kar megmaradásáért. Információink szerint az egész gyógypedagógusi szakma kiállt az önállóság mellett.
Az egyetemi tanács nem kötelezi a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai főiskolai kart arra, hogy az ELTE-be integrálódjon. Ha ezt nem kívánják, megmaradnak főiskolai karnak, de az egyetemi szintű gyógypedagógus-képzést és doktori iskolát – velük együttműködve – akkor is megszervezi az intézmény. Ez az ELTE morális kötelessége – mondta Klinghammer István, az ELTE rektora. Az egyetem, megtartva a nagyszerű főiskolai gyógypedagógus-képzést, azt szeretné elérni, hogy Magyarországon egyetemi szintű oktatás is legyen, és a nyugat-európai gyakorlat szerint a legjobbak doktorálni is tudjanak ebből a szaktárgyból – fogalmazott a rektor. A kar az egyetemi szintű képzés feltételeit belátható időn belül önállóan nem tudja megszervezni – tette hozzá. Az igaz, hogy az intézményfejlesztési tervben szereplő három–öt éves határidőből még csak két év telt el, de „az élet azt hozza”, hogy Magyarország EU-integrálódásával kapcsolatban felgyorsultak az események – emelte ki Klinghammer István. Az egyetemi tanács hétfői ülésének napirendje szerint a kérdésben döntés várható. Az elfogadott tervezetet a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak is véleményeznie kell, majd a Magyar Akkreditációs Bizottság előminősítése ismeretében terjesztheti a szaktárca a kormány elé.
Jelenleg a karon nincs elég, az egyetemi akkreditációhoz szükséges számú tudományos fokozatú szakember. Pillanatnyilag 77-en vannak oktatói, kutatói státusban. Közülük 16-an doktori disszertációjukat készítik. A karon rövidesen két akadémikus dolgozik majd. Kandidátusi fokozata 19, PhD pedig hét oktatójuknak van. Arányuk meghaladja az oktatói, kutatói státusú dolgozók 35 százalékát. Terveik szerint néhány éven belül átlépik a minősítettek 50 százalékos arányát, így a várakozások szerint hamarosan lehetővé válhat az intézmény akkreditációja.

Értékelték a Leonardo-program első szakaszát. Külföldi és hazai szakmai döntéshozók értékelték a szakképzés fejlesztésére szolgáló Leonardo da Vinci-program első szakaszát. A Tempus közalapítvány által szervezett, tegnap záruló, kétnapos nemzetközi konferencián elhangzott: Magyarország 1997 és 1999 között évente 2,6 millió eurós költségvetéssel vehetett részt az Európai Unió projektjében. Az iskolákban 36 fejlesztő- és 106 mobilitási program indult, további 353 intézmény pedig partnerként kapcsolódott be. A pályázóknak megítélt támogatás meghaladta a kétmilliárd forintot. A külföldi szakmai gyakorlatokon 711 szakközépiskolás, 38 fiatal dolgozó és 356 oktató vett részt. (H. J.)