A közlekedés és a szervezés

Négy évtizede foglalkozik közlekedésszervezéssel Balló Zoltán. A Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet ötvenkilenc éves igazgatója végigjárta a szakmai „szamárlétra” valamennyi fokát. Szerencsés ember, mert megszállottja munkájának, amely a hobbija is egyben.

Tíz éve hivatalvezető, korábban a helyi önkormányzatok közlekedési főosztályain töltött be különböző posztokat. Jelenlegi beosztásában érzi magát a legjobban. Balló Zoltán nem hatalomvágyó, környezete többek között a szókimondásáért is tiszteli. Minden helyzetben síkra szállt a közlekedés biztonságáért, de mostani beosztásában képes e cél érdekében a legtöbbet tenni.
Amikor a közlekedés körülményeiről kérdezem, az emberről beszél; mert az ember a legfontosabb: a felkészültsége, szokásai határozzák meg az utak morálját.
A biztonság szerinte három tényező egyensúlyából adódik. Az utak színvonalából, a járművek műszaki állapotából és a gépkocsivezetők tudásából. Balló szerint óriási szerepe van a beidegződésnek, a megszokásnak. Példát is mond erre: harminc éven keresztül tiltakozott a szakma a közforgalmi csomópontok kiépítése ellen. Azután megtört a jég. A nyolcvanas években külföldön járva jöttek rá az úttervezők a körforgalom előnyeire, no persze addig már tucatnyi súlyos karambol – így például Cegléd felett a 4-es és 31-es, Vas megyében a 83 és 84-es út találkozásánál, illetve a Bács-Kiskun megyei Kelebiánál – is rádöbbentette a szervezőket a körforgalmi csomópontok minél gyorsabb kivitelezésének szükségességére. Ma már megszokott dolog a körforgalom.
Balló Zoltán kedvenc szórakozásai közé tartozik a statisztikák böngészése. Egyszerű számsorokból különböző jelenségekre következtet. A személyi sérülésekkel járó balesetek száma 1990-ben volt a legtöbb az országban. Azóta folyamatosan csökken, pedig tíz év alatt jelentősen kibővült a gépkocsipark. Ma annyi balesetet regisztrálnak, mint a nyolcvanas években. Ebben közrejátszott az infrastruktúra fejlesztése, ám a direktor szerint a statisztika javulásában a megváltozott emberi tudat a döntő. A gépkocsivezetők annyival lettek fegyelmezettebbek, mint általában a társadalom. Természetesen a szabadosság még sok területen tetten érhető.
Balló Zoltán szerint tömegesen használódnak el azok a gépkocsik, amelyeket magánexportban hoztak be honfitársaink a kilencvenes évek első felében. Akkor ezeknek az autóknak a zöme négy–nyolc esztendős volt. A már-már matuzsálemi korúnak számító járgányokat általában feltuningolják a műszaki vizsgákra. Csodák csodájára kilencvenöt százalékuknak a megfelelése elég jó. Azután eltelik egy fél év, és a „gumikacsa” – az utakon mozgó hatósági műszaki vizsgáló állomás – egészen másképp minősít. Az általuk adott jelentés szerint a járművek ötven százaléka a normál műszaki vizsgán elbukna. A legtöbb probléma a kopott fékekkel és a gumikkal van, mert balesetveszélyesek. A gépkocsi-tulajdonosok általában azzal a megnyugvással hagyják el a kötelező műszaki vizsgák helyszínét, hogy két évre, a soron következő megjelenésig letudták ezt a kötelezettséget. Nem törődnek azzal, hogy sűrűbben kellene járniuk szervizbe. Erre vezethető vissza, hogy ősz végén, amikor felfagynak az utak, emelkedik a közúti balesetek száma.

Más a helyzet, amikor a gépkocsi-tulajdonos a jó gazda gondosságával törődik járművével.
Balló annak a tizenhat éves Opelnek a történetét említi, amely előtt a vizsgáztatók is kalapot emeltek, s a minősítésen jelest kapott. Ez a példa nem jelenti azt, hogy az évi félmillió közúti ellenőrzéssel sikerült a garázdálkodókat kiűzni a sztrádákról. Nemrég egy olyan sofőrt „kapcsoltak le”, aki egy traktor rendszámát csavarozta rá a forgalomból kivont Ifára, és érvényes vezetői engedély nélkül veszélyes árut fuvarozott. Egy másik eset is nagy felháborodást keltett: egy cseh állampolgár külföldi rendszámmal, lejárt műszaki vizsgával, rendszeresen végzett bérmunkát Magyarországon egyik honfitársunknak. Ezek a történetek kirívó eseteknek számítanak, ennek ellenére Balló Zoltán is azok közé tartozik, akik szorgalmazzák az ellenőrzések további szigorítását.
Mostanában a legnagyobb kihívást az Európai Unióhoz való csatlakozás jelenti. A szakember úgy látja, hogy a közlekedésben nem lesznek túlságosan nehezen megoldható feladatok, mert ez a szektor nyitott szolgáltatásnak számít, és eddig is jól harmonizált az uniós követelményekkel. Európa gyakran tartott tükröt nekünk, oly módon is, hogy a nyugati határról visszafordították az agyonstrapált autókat. Az igazgató szerint a járművezetők képzése és vizsgáztatása megfelelő színvonalú, a követelményeket más területeken szükséges szigorítani. Hazánkban 2001 júliusától megkezdődtek azok a vizsgálatok, amelyekkel azt állapítják meg, a sofőrök letöltötték-e a pihenőidőt.
Bizonyított tény, hogy a terrorizmus után a balesetek sokkolják legjobban a társadalmat. Egy uniós felmérés szerint minden harmadik ember szenved el valamilyen könynyebb vagy súlyosabb balesetet. Hazánkban egyre több a kerékpárosbaleset is. Balló nagyon fontosnak tartja a kormány útépítési programját: – Minél hamarabb szeretném megélni, hogy a lakóhelyemtől, Szegedről sztrádán utazhassam Budapestig – fejezi ki óhaját.