A Vivendi bizakodó

Karácsonyi ajándéknak is tekinthetik a távközlési piac már eddig is jelen lévő, de a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások elől „elzárt” szereplői a távközlési piac liberalizációját. A Vivendi több primer körzetben is rendelkezik koncessziós joggal, felkészült a teljes nyitásra, és bízik abban, hogy a jelenleginél nagyobb piaci részesedésre tesz szert.

Nyolc éve, 1993-ban írták ki a helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatások koncessziós pályázatait, amelyeken sikerrel indult a Vivendi is, elnyerte a szegedi és a szentesi körzetekben a koncessziós jogot. A Déltáv 1994 májusában jött létre. A cég 1995. március elsejével átvette a Matávtól a szolgáltatást – ismertette a kezdeti lépéseket Lednitzky Péter, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója.
Közben lezárult a pályázatok elbírálása a Vác–Gödöllő körzetben, és a Vivendi beszállt a Digitel 2002-be, a helyi szolgáltatóba, és később érdekeltséget szerzett a jászberényi primer körzetben is. Tavaly megvásárolta az egykori UTI cégeket, amelyek a veszprémi, esztergomi, dunaújvárosi és szigetszentmiklósi körzetekben szolgáltattak. Mindezekkel együtt ma kilenc primer körzetben szolgáltat a Vivendi, és másfél millió nem budapesti állampolgárnak és 30 ezer üzleti ügyfelének 500 ezer telefonvonalon biztosítja a távbeszélés lehetőségét.
A Vivendi 1998-ban megalapította a Partnercomot, a mai V-comot, az üzleti kommunikációra és adatátvitelre specializálódott vállalatát, amely az ország egész területén szolgáltat. A csak adatszolgáltatási piac második–harmadik helyén álló V-com időközben megnyerte az NIIF-tendert, és részt vett az egyetemeket összekötő szupersztráda kiépítésében. Többek közt szolgáltat a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Cora üzletláncnak és a Szegedi Tudományegyetemnek. A pályaszélesítés ezzel még nem fejeződött be, mert 2000. június elsejével elindult a V-net az internetes piac meghódítására, és máris a harmadik–negyedik helyet birtokolja. A vállalat Budapest második legnagyobb optikai hálózatával rendelkezik, és a koncessziós területein kívüli tizenhat nagyvárosban jelen van műszakilag. A Siemenstől nemrég vették át dunaújvárosi nemzetközi központjukat.
Lednitzky Péter szerint a hazai távközlési piacon már régóta versenyhelyzet van: verseng a vezetékes telefon a mobillal, a mobil a mobillal, működik jó néhány internetszolgáltató és üzleti kommunikációs adatátvitelre specializálódó cég, és a nemzetközi hívások versenyében már ma számolni kell a Voice Over IP-vel, az internetalapú hangtovábbítással is. A hagyományos hangátviteli piac is többszereplős, bár az furcsának tűnik, hogy az EU-tagországok egyikében sem működik a hazaihoz hasonló koncessziós rendszer. A tagországok azért is más helyzetben vannak, mert többségükben 1998. január elsejével elindult a liberalizáció, akkor, amikor már megtérültek a hálózatok kiépítésére fordított beruházások. E területen Magyarországon az előző öt-hat évben nagyon nagy befektetésekkel hiányhelyzetből kínálati piac alakult ki, de a befektetések még nem térültek meg, így indul a verseny. Mindenesetre bízik abban, hogy több piacot szereznek meg, mint amennyit elvesztenek, és a jelenleg 15 százalékos vezetékes távközlési piaci részesedésük növekedni fog.
A Vivendi versenypozícióit értékelve az igazgató úgy látja: a telefonálók előhívószámmal is kiválaszthatják, melyik szolgáltatón keresztül bonyolítják hívásukat esetenként, vagy maguk döntik el, hogy melyik telefonos céggel kötnek szerződést. A szolgáltatóknak együtt kell működniük, ezért hálózataik összekapcsolására vonatkozó szerződéseket kell kötni, hiszen erre az ágazatra tökéletesen illik: egyedül nem megy. Az árversenyről Lednitzky Péter kifejtette: nem valószínű a direkt árverseny kialakulása, éves szinten tízszázalékos árcsökkenéssel lehet számolni a távolsági hívásoknál, de mint a mobilszolgáltatóknál, elsősorban a kínált csomagok versenyeznek egymással. A verseny kedvező hatásait így nemcsak a cégek, hanem az egyéni nagyfogyasztók is érzékelik majd. Ezért a Vivendi a nagyvállalatok mellett a kis- és a középvállalkozásokra is koncentrál, a lakossági piacon pedig az internetben látja a jövőt.
Az internet széles körű elterjedéséhez szükséges az átmeneti állami szerepvállalás, hogy megteremtődjön a háztartások személyi számítógépekkel való ellátásának lehetősége. Fontos a magyar nyelvű internetes tartalom bővítése is.