A férfi éppen százast keresett a pénztárcájában, hogy el tudja vinni a bevásárlókocsit, amikor az akcentussal beszélő fiatalember, kezében egy százassal mutogatni kezdett a pénztárcája felé: „Ötvenes. Ötvenes.” Az aprópénzre mutogatott, de hiába kapta meg az ötvenest, tovább nyaggatta a férfit: „Húszas. Húszas.” Végül a pénztárcás elzavarta őt, majd két perc múlva átszámolta a pénzét, amiből nyolcvanezer forint hiányzott. Hiába voltak kamerák mindenfelé, a köd miatt semmit sem lehetett látni a videón. A zsebes bűvésztechnikával, mutogatás közben a kisujjával halászta ki a papírpénzeket.
„A karácsonyi bevásárláskor nem a zsebtolvajlások száma több, hanem a kár nagyobb, hiszen ilyenkor nagyobb összegekkel járnak az utcán az emberek” – magyarázta Palotás István alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság zseblopási alosztály vezetője. Mint mondta, a zsebesek többnyire forgalmas bevásárlóhelyeken és a belvárosi közlekedési járműveken fosztják ki áldozataikat. A legtöbb ilyen eset a
4-es, 6-os, 1-es, 47-es, 49-es villamosokon, a 7-es és 96-os buszokon, a 2-es, 3-as metrókon, ezek megállóhelyein és az aluljárókban történt. Különösen figyelni kell a pénztárcánkra a Deák tér, az Astoria, a Ferenciek tere, a pályaudvarok környékén, és a kirakodóvásárok helyszínein. A piacok veszélyesebbek, mint a bevásárlóközpontok, hiszen a nyílt terepen könnyebben el tudnak menekülni a tolvajok. A bevásárlóközpontokban ráadásul kamera és biztonsági őrök védik a vásárlókat.
A zsebtolvajoknak két alapvető típusa létezik, a trükkösök és a tömegben lökdösődők. Az esetek hetvenöt százaléka ez utóbbi kategóriába tartozik, amikor a zsúfolt piacokon, járműveken a „figyelő” és „takaró” emberek lökdösődnek, a „nyúlós” pedig lekapja a táskát, kihúzza a zsebből a pénzt, gyorsan tovább is adja a társának, és az értékeinknek másodperceken belül nyoma vész. A trükkösebbek a néptelenebb vidékeken is próbálkoznak. Idetartozik az a módszer, amikor pénzt akarnak váltani és közben kiemelik a bankókat a tárcából, van aki térképpel, könyvvel takarja el az ujjait. Előfordul az is, hogy átkarolnak egy idegent: „Szevasz. Nem ismersz meg?” Közben veregetik a vállát, tapogatják az értetlenkedőt, és így veszik el a pénzét. Van, aki eltévedt turistát játszik vagy cigarettát kér. Az Akácfa utca környékén álprostituált csapat „dolgozik”, akik illuminált állapotban lévő férfiaknak ajánlják fel magukat, tapogatják őket, miközben elcsenik az értékeiket.
A XIII. és XV. kerületben egy banda az idős emberek kifosztására specializálódott. Sokszor már a piacon megfigyelik, hogy kinél van pénz. Megvárják a ház előtt és egy nevet mondanak, hogy kihez jöttek. Később az idős hölggyel együtt szállnak be a liftbe, majd üvöltözni kezdenek, megállítják a liftet, és azt mondják, hogy klausztrofóbiájuk van. Közben a kifigyelt helyről elveszik az idős hölgy pénztárcáját. Palotás István elmondta, hogy a banda felderítésén jelenleg is dolgoznak.
Nemrég a Népstadionnál számoltak fel egy bűnözőcsoportot, amelynek tagjai a hazánkba érkező külföldieket, főként a román állampolgárokat lopták meg. Az „etető ember” odament a turistához, segített neki tájékozódni, megmondta, melyik buszra szálljon fel, barátkozott vele. Ezt követően két-három álrendőr civil ruhában a rendőrigazolványhoz hasonló iratokkal megállította őket. Az „etető ember” készségesen átnyújtotta az iratait és a pénzét, az álrendőrök átvizsgálták, majd visszaadták neki. Ezután a turista is átadta az igazolványait és a pénzét, átszámolták és amikor visszaadták, már „lenyúlták” a pénz nagy részét. Ha valaki ezt észrevette, akkor körbefogták, volt akit késsel fenyegettek meg és feltuszkolták egy buszra. Erről videofelvétel készült, és az elkövetőket elfogták.
A rendőr alezredes figyelmeztetett, hogy veszélyes szembeszállni a zsebtolvajokkal, mert sokan nem riadnak vissza az erőszaktól sem. Olyan eset is volt, amikor a tiltakozó férfit agyonverték. Ezért ha észrevettük, hogy megloptak minket, érdemes megnézni a közelben lévő szemeteskosarakat és bokrokat, mert miután a pénzt kivették, az igazolványokat, tárcákat rendszerint eldobálják a tolvajok. Sokszor előfordul, hogy a guberálók találják meg ezeket az iratokat és megkeresik a tulajdonosaikat, hogy némi aprópénz ellenében visszaadják. Ők nem azonosak az elkövetőkkel.
Palotás István elmondta, hogy Budapest a román zsebesek célvárosa, de a zsebtolvajlások száma folyamatosan csökken. 1998-ban volt a legtöbb zsebtolvajlás, majdnem nyolcezer ilyen esetet jelentettek a rendőrségen, ’99-ben 6100, tavaly 5200 hasonló feljelentés érkezett. Idén nem nőtt ezeknek a bűneseteknek a száma.
De mi lesz az áldozatokkal? Mit tehet az az idős asszony, akinek gyógyszerre sem marad pénze, vagy az a vidéki, aki haza sem tud utazni? A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület több mint tizenegy éve foglalkozik a bűnözés áldozatainak támogatásával. Ha valaki ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, kifizetik az útiköltségét vagy adnak pénzt gyógyszerre. Sokszor a rendőrök adják meg a kárvallottaknak az egyesület telefonszámát.
Kővári András, az egyesület elnöke arra hívta fel a karácsonyi bevásárlók figyelmét, hogy alaposan rejtsék el az értékeiket, ne egy helyen tartsák a pénzüket. Mint mondta, a zsúfolt tereken történő vásárlás azért is veszélyes, mert valaki előveszi a pénztárcáját, fizet, megy a másik árushoz, de közben a zsebesek kifigyelik, hogy hol tartja a bukszát. A másik szokványos gond, hogy vásárló körútra kocsival megyünk és a nagyobb értékű műszaki cikkeket, ruhaneműket nem dugjuk el a csomagtartóban, így szinte felkínáljuk a lehetőséget a tolvajoknak. Gyakran fordul elő olyan lopás is, hogy a bűnelkövető egyszerűen beüti a kocsi ablaküvegét, és elviszi a kiszemelt tárgyat. Kővári András elmondta, hogy természetesen nem tudják az évi félmillió bűncselekmény összes sértettjét kárpótolni, de ebben az évben már több mint hárommillió forint segélyt adtak a rászorulóknak.
Ukrajna
Zelenszkij után külügyminisztere is fenyegeti Magyarországot
