Sem az Északi Szövetség, sem pedig a kelet-afganisztáni szövetséges törzsek nem iparkodtak igazán, hogy elfogják a háborús bűnösöket. A Közép-Keletre jellemző módon addig húzták a tárgyalásokat, amíg az al-Kaida vezérkara és több harcosuk sikeresen kikerült az ostromgyűrűből. A tálib és az al-Kaida-harcosok viszszaszivároghattak falvaikba, hiszen a törzsi kötődés és a lakosság szimpátiája az erős iszlámista ideológia iránt garantálja büntetlenségüket. A külföldi – jórészt arab – zsoldosok a csempészek titkos útvonalait kihasználva a Fehér-hegyen keresztül Pakisztánba szöktek. A határ csaknem kétezer kilométer hosszúságú, és a pakisztáni oldalon egy jó húsz kilométeres szakasz szinte állam az államban, ahol nem érvényesek az ország törvényei. Menekülttáborok tucatjai, fegyver- és drogkereskedők üzletei, szimpatizáns fundamentalisták vallási iskolái biztosítanak hátországot a táliboknak. Itt meghúzhatják magukat hónapokra is, amíg sikerül visszatérniük Jemenbe, Irakba, az Egyesült Arab Emírségekbe vagy Csecsenföldre.
Sokan az amerikai kommandókat hibáztatják Bin Laden szökéséért. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a masszív bombázások és tüzérségi akciók gyakorlatilag lehetetlenné tették a keresést Tora Bora térségében, és a szövetséges afgán törzsek is lojálisak mind Bin Ladennel, mind fő embereivel. Tehát az afgán hírszerzés, amelyre a Delta Force, a Rangers és a US Marines alakulatai építettek, nem bizonyult megbízhatónak, az amerikaiak csak magukra számíthattak.
Elképzelhető, hogy Oszama bin Laden és jobbkeze, Zavahiri Iránba szöktek. Khatami elnök nyílt és egyre Nyugat-barátabb politikája ellenére sok vallási vezetőnek – akik még a kemény, Khomeini-féle vonalat képviselik – érdekük fűződne Bin Laden kimentéséhez. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője és követői például a mai napig Amerikát tekintik a nagy sátánnak. Tehát minden vele szembeszálló fundamentalista erő számíthat támogatásukra.
Bin Laden feltételezhetően már Tora Bora bombázása előtt elhagyta a térséget. A kommandósok egyelőre nyíltan operálhatnak Afganisztánban és Pakisztánban, ám egy titkos hadművelet Iránban sem elképzelhetetlen. Jelenleg inkább a CIA, az NCA és az FBI specialistáin a sor, hogy alapos információkat szerezzenek mind a hadifoglyoktól, mind pedig fizetett ügynökeiktől, akik a legmegbízhatóbbak. Fontos a hátországok kiiktatása, illetve megfélemlítése. Mind Jemen, mind Irak, mind Szomália látták, mi történik a „terrorista államokkal”, ezért óvakodnak az al-Kaida vezetőinek menedéket adni, hiszen ez az azonnali katonai intervenció veszélyével jár.
A szerző terrorizmus-szakértő
Gázolt a vonat Dunakeszi határában, késésekre kell számítani a szobi fővonalon
