Előrelépés Bukarestben

Egyetértési nyilatkozat kidolgozásáról állapodott meg tegnap Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára román kollégájával, Cristian Diaconescuval Bukarestben. A dokumentumot a jelek szerint a két ország miniszterelnöke még ebben az évben aláírhatja – értesüléseink szerint karácsony és újév között.

Bukaresti megbeszélésén a két államtitkár a magyar, illetve a román kormányfő személyes megbízottjaként tárgyalt a kedvezménytörvény alkalmazásának ügyéről. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt bejelentette: az ügyben „látszik már az alagút vége – ha áttörést nem is hozott a találkozó, jelentős előrelépés történt”. Az egyetértési dokumentum három részt tartalmaz majd: egy általános külpolitikai kérdéseket taglalót (tételesen azt, hogy Magyarország támogatja Romániát az EU- és NATO-integrációban), egy olyat, amelyik a kedvezménytörvény közös értelmezéséről szól, illetve egyet, amelyben a felek megerősítik, hogy a jövőben minden területen fejleszteni akarják a két ország kapcsolatát.
Németh Zsolt elmondása szerint körvonalazódtak azok a megoldások, amelyek a magyar igazolványok kiadásával kapcsolatosak, és kompromisszum alakul a konzulátusok és ajánlószervezetek jogkö-rét, illetve az igazolványok adatait illetően. Magyar részről megfontolás tárgyává teszik a hozzátartozói igazolványok ügyét, a munkavállalás terén pedig a román állampolgárokat egyenlő elbánásban részesítő változat készülhet.
A magyar külügyi államtitkár leszögezte, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázásában nagy szerepe volt a nemzetközi közösség intézményei által megfogalmazott véleményeknek, az Európai Unió, az Európa Tanács és az EBESZ vonatkozó anyagainak. Mint mondta, a velencei bizottság jelentése nagy segítséget jelentett, Magyarország pedig teljességgel figyelembe veszi a dokumentum kitételeit.
A politikus külön kiemelte az RMDSZ szerepét a kompromiszszum kialakításában. Cristian Diaconescu elmondása szerint a román fél a velencei bizottság anyagának arra a részére helyezte a hangsúlyt, amely szerint a kisebbségi jogok tekintetében a fő felelősség azé az államé, amelynek területén az adott kisebbség él, és nem az anyaországé, hiszen Bukarest az etnikai alapú diszkrimináció és a területenkívüliség kapcsán foglalkozott elsősorban a kedvezménytörvénnyel. „Úgy véljük, hogy az aláírandó egyetértési nyilatkozatba bele tudjuk foglalni azokat az elemeket, amelyek a jogszabály kolaterális következményeit kiküszöbölik” – közölte a román küldöttséget vezető Diaconescu, kijelentve, hogy nagyon közel van a megállapodás pillanata.
Az EU-bővítés első körének Laekenben megnevezett tíz jelöltje közül kimaradt Romániának jelenleg úgy kell küzdenie az európai integráció érdekében, mint ahogyan 12 évvel ezelőtt harcolt a szabadság és a demokrácia megteremtéséért – jelentette ki közben tegnap Temesváron Günther Verheugen. Az Európai Unió bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa az 1989. december 17-én, a bánsági nagyvárosban kezdődött forradalomról azt mondta, hogy az egyben Európa újjáegyesítésének és demokráciája konszolidálódásának jele is volt. Az ország integrációs esélyeivel kapcsolatban megint elhangzott, hogy Románia csatlakozásáig több időnek kell eltelnie, mint a többi jelölt felvételéig.
Ion Iliescu elnök tegnap a Vatikánba érkezett, hogy átadja a Gyergyótölgyesen kivágott karácsonyi fenyőfát, amely az idén a Szent Péter téren fog állni. A román államfő elutazása előtt azt nyilatkozta, hogy „Románia az első ortodox ország, amely ilyen jelképes gesztussal él a Szentszék felé”. Iliescut II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja.

Eljárás a magyar himnusz éneklése miatt. A román legfelső bíróság mellett működő ügyészség hivatalból indított eljárást abban az ügyben, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács ülésének végén a résztvevők elénekelték a magyar Himnuszt. Joita Tanase főügyész ezt tegnap jelentette be, az eseményről megjelent sajtóbeszámolókra hivatkozva mint forrásra. A román főügyész elrendelte, hogy a bűnvádi ügyekkel foglalkozó osztály kezdjen előzetes vizsgálatokat és bűnvádi vizsgálatot, mégpedig a román büntető törvénykönyv 236-os cikkelye alapján. Ez a paragrafus leszögezi, hogy minden olyan megnyilvánulás, amely révén megvetést fejeznek ki Románia jelképei ellen, hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Mint ismeretes, Romániában a hónap elején vált hatályossá egy olyan rendelet, amely általában tiltja, és csak nemzetközi események alkalmával engedélyezi más államok nemzeti jelképeinek használatát. Az RMDSZ kisparlamentje ülésének végén éppen emiatt a rendelkezés miatt tiltakoztak a Himnusz eléneklésével a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács tagjai. (W. T. I.)