Elvi egyezség a békefenntartókról

Ötezer főből álló nemzetközi békefenntartó haderő érkezik Afganisztánba, és a tálibok bukása után hatalomra került afgán vezetők elvi hozzájárulásukat adták ehhez – jelentette kedden a kabuli védelmi minisztérium illetékeseire hivatkozva az AFP. Nehéz tárgyalások előzték meg létrejöttét: szombat óta Kabulban tárgyalt John McColl brit tábornok, aki megbízást kapott arra, hogy előkészítse a terepet a nemzetközi békefenntartó erők első csapatainak telepítéséhez. Közben a görög vezérkari főnök is jelezte, hogy 150 görög katona részt venne a nemzetközi békefenntartó erőben. Ellenben a NATO mint szervezet az afganisztáni hadjárat lezárulása után sem kíván szerepet vállalni a békefenntartásban. A három-ötezer fősre tervezett haderő szervezését és vezetését Nagy-Britannia vállalta, és az Európai Unió jó néhány más országa is készül csapatokat küldeni. Lord Robertson a NATO-tagok védelmi minisztereinek szokásos év végi értekezletén a szeptember 11-i példátlan terrorista támadásból fakadó fontos következtetések levonására buzdította a szövetség Brüsszelben tanácskozó védelmi minisztereit.
Közben a brit parlamentben megbomlani látszik a szeptember 11. óta tartó politikai konszenzus Afganisztán kérdésében. Mint londoni tudósítónk jelentette, Ian Duncan Smith tory vezér nem ért egyet Tony Blair bejelentésével, miszerint Nagy-Britannia 1500 katonával járul hozzá az afganisztáni békét biztosító nemzetközi haderőhöz más EU-tagok oldalán. A konzervatívok vezetője azt mondta, hogy miután a brit haderő részt vett a fegyveres harcokban is, katonái különösen veszedelmes helyzetbe kerülhetnek mint a békeőrző nemzetközi erő tagjai, mert a szétvert tálib sereg egyes harcosai személyes bosszútól hajtva merényleteket követhetnek el ellenük. A konzervatívok azt akarják, hogy a kormány szabjon szigorú időhatárt a brit egységek afganisztáni szereplésének.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung közben úgy vélekedik, hogy a brit–német vita késleltetheti az Afganisztánra vonatkozó ENSZ-határozat elfogadását, amit keddre terveztek a Biztonsági Tanácsban. A brit és a német kormány ugyanis még mindig nem ért egyet a nemzetközi erő vezetésének kérdésében, és afgán részről is igényt tartanak az akcióba való beleszólásra. E nézeteltérések miatt alighanem csak egy brit előőrs telepíthető Kabulba Karzai szombaton esedékes hivatalba lépéséig. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy helytelen lenne a nemzetközi erőt brit parancsnokság alá rendelni. A britek többször viseltek már hadat Afganisztánban, és megszállóknak tekinthetik őket – fejtegette Ulrich Klose a Phoenix tévéállomásnak, miután a londoni kormány hivatalosan megerősítette készségét az (ötezer fősre tervezett) erő vezetésére.
Mindemellett Berlin meg akarja akadályozni a britek idő előtti „kiszállását” a misszióból, illetve annak irányításából. „Németország nem szeretné, ha Nagy-Britannia csak addig vállalná a békefenntartó művelet irányítását, amíg bizonyos lehet az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok támogatásában” – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung német diplomaták véleményét.

Újabb lépfenecsomag? Gyanús fehér port tartalmazó levél érkezett hétfőn az amerikai külügyminisztériumba. Richard Armitage külügyminiszter-helyettesnek volt címezve, s Armitage irodájának egyik munkatársa bontotta fel. Richard Boucher külügyi szóvivő közölte: a küldemény szabályos postai úton érkezett, Texas államban adták fel. A boríték semmi mást nem tartalmazott, mint a fehér port, amelynek összetétele egyelőre nem ismeretes. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a postai kezelés során besugárzással fertőtlenítették a levelet, így az akkor sem veszélyezteti senki egészségét, ha a por valóban a lépfene kórokozóját tartalmazza. (MTI)