Befolyással való üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt kedden nyomozást rendelt el a rendőrség Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt lobbiügye kapcsán. Az üzletember-politikus a Gresham-ügy néven elhíresült botrány vonatkozásában azt hangoztatja: nem követett el törvénysértést, csupán lobbitevékenységet folytatott.
Magyarországon ugyanakkor nincs elfogadott lobbitörvény, így a Medgyessy Tanácsadó Kft. és a Gresco Rt. által 1998-ban kötött szerződés áttanulmányozását követően több neves ügyvéd korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügy bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel.
Szőgyényi József számára például úgy tűnt, hogy Medgyessy Péter megvalósította a befolyással való üzérkedés bűntettét. Lapunknak megjegyezte: ezt bizonyosan csak az összes dokumentum megismerése után lehet eldönteni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a lobbitörvény hiányára, ami már korábban is sok gondot okozott.
Futó Barnabás szintén úgy vélte, hogy a kormányfőjelölt lobbiügye a befolyással üzérkedés iskolapéldája. A büntető törvénykönyv szerint a tényállás megvalósulása esetén három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Több, a büntetőjogban jártas jogász is osztotta Szőgyényi és Futó véleményét, ám ők elzárkóztak a nyilatkozattól.
Bárándy György ügyvéd ellenben úgy vélekedett: nem a befolyással üzérkedés, hanem a passzív gazdasági vesztegetés bűntette valósulhatott meg.
Bármilyen tényállást is állapítson meg a bíróság, annyi bizonyos: lobbitörvény hiányában nem lesz könnyű az ítélkezés. De miként működik Magyarországon ma az a lobbiszakma, amely tevékenységének így csupán íratlan szabályok és a „játékban” részt vevők etikai érzéke szab határt?
Tavasszal a parlament elé kerülhet a javaslat
A kiszabott határidőnek megfelelően befejeződött a lobbitörvény-tervezet tárcaközi egyeztetése, így az igazságügyi tárca elküldi a dokumentációt a közigazgatási államtitkárok értekezletére, majd a kormányhoz – közölték a minisztérium illetékesei május végén. Széles körű szakmai vita után folyik a közigazgatási egyeztetés a lobbitörvény tervezetéről, rövidesen megtárgyalja a kormány, majd a kabinet döntésétől függően kerül a parlament elé – jelentette be július 22-én egy miskolci fórumon Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, s ekkor még úgy tűnt, hogy az Országgyűlés akár az őszi ciklusban megtárgyalhatja a tervezetet. Mára viszont bizonyossá vált, hogy a jogszabálytervezet leghamarabb a jövő tavasszal kerülhet a képviselők elé.
– Nem késésről kell beszélni – fejtette ki Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára –, mivel a tárca egyszerűen csak komolyan vette a széles körű egyeztetést, ráadásul a lobbitörvény-javaslatról – összetettsége miatt – a közigazgatási államtitkári értekezleten két alkalommal is tárgyaltak.
A törvényjavaslat megalkotása előtt az M & H Communications a magyarországi vállalati menedzsment lobbizási szokásait vizsgálta. A kérdezők arra voltak kíváncsiak, hogy mi a vezetők véleménye a lobbizásról, a honi lobbikultúráról, az intézményrendszerről, valamint arra, hogy mennyit költenek a cégek irányítói e tevékenységre. A kérdésekre a multinacionális vállalatok, illetve a magyar tulajdonú ipari, kereskedelmi és szolgálató cégek felső vezetői mellett a pénzügyi szektor képviselői is válaszoltak.
A megkérdezettek több mint kilencven százaléka azt válaszolta, azért lobbizik, mert enélkül nem érné el üzleti céljait, s mindössze nyolc százalék vallotta, hogy egyáltalán nem él ilyen eszközökkel. Magyarországon a lobbizás színhelye elsősorban az üzleti ebéd, újabban azonban egyre népszerűbbek a magánpartik, a vadászatok, valamint az üzleti célú teniszezések is. A válaszadók fele a lobbi munkadíjaként évi ötmillió forintnál kisebb összegről, míg egynyolcaduk húszmillió forintnál is többről tett említést. A cégvezetők általános véleménye ugyanakkor az volt, hogy a lobbizásba befektetett idő és pénz egyre jobb arányban térül meg, sőt közel hetven százalékuk szerint Magyarországon „csak így lehet elintézni valamit”.
A lobbisták úgy vélik, hogy tevékenységük legfontosabb eszköze a gazdasági, illetve politikai kapcsolatépítés. A megkérdezettek a fontos eszközök között említették a média nyílt vagy burkolt felhasználását is.
Érdekesség, hogy a válaszadók fele maga lobbizik, és csak tizenhat százalékuk von be külső céget is a tevékenységébe. Harmadrészük azt gondolja, hogy a lobbisták szerepe nem túl jelentős a fontos ügyek elintézésében. Az M & H munkatársai azt is fölmérték, hogy általában kiket keresnek meg a lobbizó személyek céljaik elérése érdekében. A válaszokból kitűnik, hogy a lobbisták leggyakrabban a kormányzat és a minisztériumok minél magasabb beosztású tisztségviselőit keresik meg, ám a hatóságok és az önkormányzati vezetők is gyakori célpontok. Majd mindegyik megkérdezett egyetértett abban, hogy Magyarországon a lobbizás kialakulatlan tevékenység, amelyet sem a média, sem a közvélemény nem ismer eléggé, ezért gyakran azonosítják a korrupcióval. Holott a tiszta, szakszerű lobbi a jó döntések elősegítője – vélik a cégvezetők, akik leginkább az Amerikai Egyesült Államok szabályozását tartják követendő gyakorlatnak.
– A honi szabályozás tervezete több ország gyakorlatából, így az USA-ban érvényes előírásokból is merít – mondta Seereiner Imre. A helyettes államtitkár az M & H által megkérdezett vállalatvezetőkhöz hasonlóan úgy véli: Magyarországon a lobbizás megítélése alapvetően negatív.
A törvényjavaslat készítőinek mindenekelőtt rögzíteniük kellett a lobbizás fogalmát. A javaslat szerint lobbizáson azt a bizonyos társadalmi-gazdasági érdekcsoport nevében folytatott tevékenységet kell érteni, amely a törvényben rögzített eszközökkel az Országgyűlés, a kormány, a kormánytagok, valamint a helyi önkormányzatok jogszabályai tartalmának befolyásolására irányul. A lobbizás tehát nem terjedhet ki a jogalkotók egyedi döntéseire, így a pályázatok elbírálására vagy a különféle szerződések tartalmára.
Seereiner Imre szerint a közélet tisztaságának nélkülözhetetlen eleme, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, mely érdekcsoportok kívánják befolyásolni az egyes döntéseket, és a befolyásolók milyen eszközöket alkalmaznak érdekeik érvényesítésében. Ezért az úgynevezett lobbilistán szereplőknek félévente tájékoztatót kell majd készíteniük tevékenységükről, amelyben tételesen fel kell sorolniuk, milyen céllal és milyen eszközökkel folytattak érdekérvényesítő tevékenységet. Garanciális jelentőségű előírás, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell azt is: a lobbiszervezet az érintett szervnél kivel és hány esetben vette fel személyesen a kapcsolatot. A minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: mivel a lobbizás szabályozásának egyik fő indoka az átlátható viszonyok megteremtése volt, a javaslat értelmében a lobbisták és lobbiszervezetek beszámolóiba bárki betekinthet.
Jóllehet az állami szinten szabályozott amerikai lobbitörvények nemritkán havi jelentéskötelezettséget írnak elő, úgy tűnik, számos, lobbizást folytató magyarországi cég egyenesen viszolyog attól, hogy kiteregesse lapjait. Sokan attól tartanak, hogy a nyílt kártyák miatt előnybe kerülhetnek a versenytársak, ugyanakkor az sem kizárható, hogy a hazai üzleti érdekeltségek gyakorlata a lobbizás területén egyes esetekben törvényességi szempontból valóban hagy némi kívánnivalót maga után, és egy ilyen jogszabály elviselhetetlenül beszűkítené az érdekeltek mozgásterét.
A törvényjavaslat szigorúan szabályozná például az anyagi juttatások lehetőségét is. Kimondja, hogy a lobbiszervezet semmilyen anyagi juttatást sem nyújthat a célszervezetnek, vagyis nem térítheti meg például a szakmai tanácskozással járó szállás- és utazási költséget sem. Seereiner Imre elmondta: a lobbitevékenységet folytató személy vagy szervezet csak szakmai, célszerűségi érvekkel törekedhet a jogalkotó befolyásolására, tilos tehát bármiféle anyagi előny nyújtása, illetve a politikai vagy személyes jellegű nyomásgyakorlás.
Nehéz lesz betartani az új szabályozást
Hogy Medgyessy Péter vétett-e ezek ellen a normák ellen, azt elfogadott törvény hiányában majdnem értelmetlen vizsgálni. (Mint említettük, a jelenleg érvényes jog szerint a befolyással való üzérkedés tényállása az, ami alapján az ügy vizsgálható.) Szakértők ugyanakkor az elmúlt hetekben rámutattak arra is, hogy a magyarországi lobbitörvény-tervezet egyik ihletője, az amerikai szabályozás, illetve az USA egyes államainak törvényei szigorúan tiltják, hogy leköszönő politikusok azonnal lobbitevékenységbe kezdjenek, ahogyan azt Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter tette. A megszabott moratórium általában 12 hónap, amelyet megfelelő jogszabály híján is illik betartani.
Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke mégsem ítéli el a sokat citált lobbiszerződést. (A Nemzetközi Lobbisták Egyesülete magyar szervezet, nem valamely nemzetközi szervezet magyarországi alegysége; tagjai olyan személyek, akik nemzetközi cégeknél dolgoznak.)
– A lobbitevékenységnek jelenleg csak a Btk. szab határt, így minden érdekérvényesítésnek számít, ami üzleti kapcsolat révén jön létre – állítja Morenth Péter. Majd hozzáteszi: – Mi azt az érdekérvényesítést tekintjük lobbizásnak, amelyet közös megbízás alapján üzleti szerződésbe foglalnak.
Az elnök szerint a Medgyessy-ügyben akkor lenne igazolható a befolyással való üzérkedés, ha kiderülne, hogy a képviselők pénzt kaptak azért, hogy a Gresham-palota eladására szavazzanak. Morenth Péter hangsúlyozta: a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott szerződésre nem is volt szükség, mert a testület egységesen az eladás mellett szavazott.
– A mi megítélésünk szerint ez az ügy korrektül zajlott le – állítja a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke. Kérdésünkre, honnan szerzett annyi információt a jellegénél fogva bizalmas ügyről, hogy ezt ilyen határozottan kijelenti, leszögezte: az üzletemberek elég tájékozottak, és itt szűk körről van szó, így gyorsan terjednek a hírek. Magyarországon legfeljebb ötven olyan ember lehet, aki már foglalkozott lobbival, ennyi személyt tartanak számon valamilyen szinten. Ha gyanú merült volna fel, akkor sokkal többet beszéltek volna az ügyről, mint ahogy más esetekben elég sok információ keringett – állítja Morenth Péter, aki szerint nincs feltétlenül szükség a lobbizás jogi szabályozására, elegendő lehet, ha a szakma betartja a saját normáit. – Nem fogadható el például az, hogy valaki meg akar vesztegetni egy üzletfelet, és etikátlannak tartjuk azt is, ha a lobbista egy harmadik fél ellenében kampányol.
Morenth Péter megjegyzi: jellemző, hogy a kérdéses törvénytervezetet eleve a korrupcióellenes törvénycsomagba tették be, ami egyben jelzi a hazai érdekérvényesítés megítélését. A törvény végrehajthatósága szerinte kérdéses, mert kirekeszti és kiemeli az érdekérvényesítésből a politikusokat, akik a lobbizás célszemélyei.
– Ezt elég nehéz lesz betartani – véli a Nemzetközi Lobbisták elnöke.
Szükséges-e a zéró tolerancia?
– A magyar törvény a kontinentinális jogrendszerből kiindulva a törvény-előkészítésre szűkítette a lobbizás fogalmát, holott aki lobbival foglalkozik, az egyedi döntésekkel is foglalkozik – fogalmazza meg a kritikáját a törvényjavaslattal kapcsolatban Vass László, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára, a lobbiképző vezetője (mint említettük, a tisztviselők egyedi döntései nem tartoznának a lobbisták „vadászterületei” közé a készülő hazai szabályozás szerint). Szerinte viszont a lobbizáshoz jogi keret és a legjobb értelemben vett üzleti erkölcs egyaránt szükséges.
– Amíg nincs törvény, addig próbáljunk meg olyan lobbifogalmat használni, amely a mai jogrendszerben is értelmezhető – javasolja Vass László, aki egyben a bejegyzés alatt lévő Első Magyar Lobbista Szövetség egyik alapítója. A szövetség tagjai között civil szervezetek, diákok és kamarák is vannak. A szövetség a zéró tolerancia híve, tagjai szerint a lobbisták csupán a meggyőzés eszközével élhetnek. Vass László szerint egy stabil erkölcsű társadalomnak esetleg nem lenne szüksége szigorú törvényre, ám a magyar jelenleg nem ilyen. – Nem vagyok híve annak, hogy társadalmilag elfogadott tevékenységeket kriminalizáljunk, de ebben az esetben nagyon szigorú lennék, mert közszereplőkről van szó – érvel Vass László, ám hozzáteszi, hogy a most tervezett törvény épp a politikusokat nem érinti különösebben.
A Medgyessy-ügyet Vass László szerencsétlen dolognak tartja, mert árnyékot vetett a szakmára. Szerinte a botrány a választási kampány részének tekinthető, ám úgy véli, szakmailag az a gond, hogy Medgyessy korábban politikus volt, az amerikai törvények pedig azt írják elő, hogy egy hivatalából kivonuló funkcionárius bizonyos ideig nem folytathat lobbitevékenységet.
– Azt nem mondom, hogy Medgyessy Péter nem etikusan járt el, de magatartása etikai szempontból elgondolkodtató – állítja Vass László. Szerinte a Gresham-szerződés szövege eleve rossz volt, és az ügy éppen a törvény hiányára mutatott rá. Ám mivel a szövegben is benne van a lobbizásra való felkérés, jogi alapon nem ítélhető el az egyezség.
Nagy Márton
Rétvári Bence: A mindennapok problémainak megoldásán dolgozunk!
