Hogyan értékeli azt, hogy az Országgyűlés 308 igen szavazattal, hat nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta a győri Széchenyi István Főiskola egyetemmé nyilvánítását?
– Nem mindennapi esemény ez a főiskola, sőt a város és az ország szempontjából sem. Egyetemet ugyanis évszázadokra alapítanak, tehát a döntést túlzás nélkül nevezhetjük történelmi eseménynek. A főiskolának az egyetemmé válás egyszerre nagy lehetőség és nagy kihívás is. A kemény munkát vállaljuk, a kihívásoknak szeretnénk megfelelni. Győr városának azért jelent különös örömet a mostani parlamenti határozat, mert ezzel az itt lakók évszázados álma teljesült.
– Mi tette lehetővé, hogy éppen a Széchenyi István Főiskola kapta meg az egyetemi rangot elsőként azóta, hogy a jelenlegi akkreditációs rendszer és az egyetemmé válás törvényben rögzített feltételei érvényben vannak?
– Több tényező szerencsés egybeesése eredményezte sikerünket. Ezek közül elsőként említeném a felsőoktatást támogató kormányzati politikát, másodikként a főiskola céltudatos munkáját, harmadikként pedig a város, a régió hatékony támogatását. A felsőoktatás fejlesztésének prioritásai között szerepel a hallgatói létszám növelése, a képzési kínálat bővítése és az egyetemek, főiskolák regionális szerepének erősítése. Hallgatói létszámunk egy évtized alatt az ötszörösére nőtt, ma már nyolcezren tanulnak nálunk, 2002-től öt egyetemi és tizenhat főiskolai szak közül választhatnak hallgatóink. Szeretném hangsúlyozni a régió hatékony támogatását is az egyetemmé válás folyamatában. Például a város 1,2 milliárd forintos hozzájárulásával már épül az új egyetemi csarnok, amely rangos kulturális és sportesemények rendezésére lesz alkalmas hallgatóink testnevelési foglalkozásainak ellátása mellett. Számos új laboratórium, számítógépterem is létesült az utóbbi években vállalati támogatással.
– Hogyan képzeli el az új egyetem fejlődési irányait?
– Egyetemi szintű képzést jelenleg építő, építész és közlekedésmérnöki szakon, valamint gazdálkodási szakon kínálunk, és 2002 szeptemberétől indítjuk önállóan a ma ELTE-s közreműködéssel folyó jogászképzést. Emellett tovább ajánljuk hallgatóinknak a hagyományos mérnöki és gazdasági szakjainkat főiskolai szinten, mert ezekre a szakemberekre a régióban nagy szükség van. Hasonlóan hosszú távon számolunk a jövőben is az egészségügyi és művészeti képzés fenntartásával. Terveink között szerepel mind a mérnöki, mind a közgazdasági területen néhány új szak indítása, de gondolunk a humán érdeklődésű hallgatók igényeinek kielégítésére is.
Dr. Czinege Imre 1941-ben született Kaposváron. 1966-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen okleveles gépészmérnöki, 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen irányítástechnikai szakmérnöki diplomát szerzett. Ezután a Bánki Donát Műszaki Főiskolán kezdett tanítani, szakterülete az anyagtudomány és az anyagalakító eljárások. 1979-ben védte meg kandidátusi értekezését, 1996-ban habilitált, 1997-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1991 és 1997 között főigazgató volt, 1992–93-ban a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke, 1994 és 1998 között a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja. 1998-tól 2000-ig az Oktatási Minisztériumban dolgozott. 2000 szeptembere óta oktat a Széchenyi István Főiskolán, a közlekedési és gépészmérnöki fakultás igazgatója. 2001. július 1-jétől egyetemi tanári kinevezést kapott a főiskolán.
Tízmilliárdokkal segíti a geotermikus energiahasználat terjedését a kormány
