Már kapható Amerikában a Magyarországon és Mexikóban gyártott új videojáték-konzol, az Xbox, s várhatóan a karácsonyi szezon fő szenzációja lesz. A bevásárlóközpontok előtt virrasztó szenvedélyes játékosok, majd éjfél után egy perccel hosszú sorok a pénztárgépeknél: New York, alig egy hónappal a terrortámadás után. Az egyik pult mögött maga Bill Gates árulta a cég új csodafegyverét, a 299 dollárért kapható Xbox nevű konzolt. A konkurencia ideges: a Sony szeptemberben közel harmadával csökkentette új játékgépe, a PlayStation2 árát, a Nintendo Game Cube-ja jóval olcsóbb ugyan, de sokkal kevesebbet tud. A tét nem kicsi, hiszen a játékpiac évi forgalmát húszmilliárd dollárnyira becsülik.
A videojáték-konzolok kizárólag szórakoztatásra, vagyis játékra fejleszett célszámítógépek. Mivel a készítőiknek csak arra kellett koncentrálniuk, hogy a majdani felhasználó minél tökéletesebb vizuális élményt kapjon (a személyi számítógépre írt játékok esetében a programozóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy eltérő teljesítményű és kiépítésű masinákon is egyformán jól fusson a program, s az a gép nem elsősorban a játékra van tervezve), ezeken a konzolokon a PC-kre írt programoknál látványosabb, pergőbb menetű szoftverek futhatnak. Strapabíróak: a kezelőegységük a billentyűzettel ellentétben évekig bírja a püföléseket-rángatásokat, és azt is túlélik, ha kóla ömlik rájuk.
A piacot jelenleg a Sony uralja, a japán cég hetvenszázalékos részesedése három terméknek köszönhető. A legújabb, a PlayStation2 már sokkal több, mint egyszerű videojáték, a készülék egy komplett otthoni szórakoztató központként is hasznosítható. Négyszeres sebességű DVD-lejátszója segítségével nagyon jó minőségben nézhetünk filmeket, tizenkétszeres sebességű CD-meghajtója pedig hifi minőségben adja vissza a zenét, segítségével még az internetre is csatlakozhatunk. Igaz, nem olcsón: hazai induló ára 115 ezer körül volt, de ma már a konkurens megjelenése miatti árleszállításnak és egyébb akcióknak köszönhetően nyolcvan-kilencvenezer forint körüli áron vásárolhatjuk meg. A piacon jelen van még a Nintendo és a Sega is – előbbi új fegyverét, a Game Cube-ot Amerikában csak három nappal az Xbox megjelenése után dobták piacra, az utóbbi Dreamcastját pedig negyvenezer körüli összegért árulják. S hiába a gép, ha nem veszünk hozzá játékprogramot: ezekből egy egyszerűbb-régibb ötezerbe, a legdivatosabb új csodatermék pedig háromszor ennyibe is kerülhet.
A konzolokra írt játékok többségét PC-s változatban is megtaláljuk, a személyi számítógép mégsem tudja komolyan veszélyeztetni pozícióikat. Ez a divatnak is köszönhető. Ha a szomszéd gyerekének van ilyenje, akkor mi is megengedhetjük magunknak – gondolják sokan, arról nem is beszélve, hogy senki sem örülne, ha évi könyvelését, gondosan elkészített tervrajzait a csemete letörölné egy heves lövöldözés során. És azt sem kell elhallgatni, hogy az új konzolok valósághű effektusait csak a nagyon drága asztali gépek tudják utánozni.
Az új Microsoft-csodagép már majdnem egy PC, így nem véletlen, hogy Gates a közelgő digitális szórakoztatóipari forradalom fő fegyverét látja benne. A megjelenés pillanatában tizenkilenc, erre a konzolra fejlesztett program található a boltokban, de programozók ezrei dolgoznak azon, hogy még a karácsony előtt válogatni lehessen a különféle stratégiai, kaland- és akciójátékokban, szimulátorokban és sporteseményeket valósághűen utánzó programokban. A készülékbe épített merevlemez és a beágyazott nagy sebességű internet-csatlakozás újfajta lehetőségeket rejt magában. A szolgáltatás jövő nyári indulása után a fotelben ülve a világ másik végén játszó ellenféllel vívhatunk vérre menő virtuális csatát, letölthetjük a legújabb szinteket a játékokhoz és a legmodernebb autókat a versenyekhez, miközben kedvenc együttesünk legfrissebb számait hallgatjuk a világháló segítségével. A piacért vívott háború komolyságára mi sem jellemző jobban, mint az a tény, hogy az Xbox darabja a gyártónak (a hírek szerint) 375 dollárjába kerül. A cég vállalja a darabonkénti 125 dolláros veszteséget (a 299 dolláros eladói ár a forgalmazó nyereségét is tartalmazza), sőt több százmillió dolláros reklámkampányba kezdett az új termék népszerűsítése érdekében. A Morgan Stanley cég elemzői szerint ha minden a tervek szerint alakul, akkor az egész ügy egymilliárd dollárjába kerül a Microsoftnak, s csak azután számíthat az első cent megtérülésére. A többször elhalasztott premier utáni időszakban háromszázezer eladott konzollal számolnak, az első vevő egy húszesztendős fanatikus, Eduardo Glucksman volt, aki magától a nagyvezértől vehette át a hőn áhított játékszert. A hosszú késés minden bizonnyal amiatt következett be, mert mindeképpen el akarták kerülni a PlayStation2 rajtjának kínjait: a premier napjait követően a Sony a folyamatos alkatrészhiány miatt nem tudta kielégíteni a hatalmas vásárlói igényt.
A jövő mindenképpen az egyre többet tudó, sokfunkciós csodamasináké, amelyek hálózatba is képesek kapcsolódni. Ilyen szempontból reménytelen a Nintendo helyzete, mely eddig nem gondolkodott az on-line kapcsolatot segítő fejlesztésekben. Mivel a Sega kiszáll a hardvergyártásból, a csata az Xbox és a PS2 közt fog eldőlni: előbbi mögött ott a hatalmas szoftverbirodalom, utóbbi – egyelőre – uralja a piacot. A százkilencvenkilenc dollárért árult Game Cube-ról még annyit: a főként 6–14 éveseknek szánt játékgép nem képes olvasni a DVD-lemezeket, de rendelkezik internethez való csatlakozási lehetőséggel.
Az Xbox az első olyan játékkonzol, mely Európában is készül. Gyártása körül évek óta nagy a titokzatosság, csak annyit tudni, hogy az európai piacra szánt darabok Magyarországon, a Flextronics sárvári üzemében készülnek majd, a jelenlegi termelés az amerikai piac igényeit elégíti ki. Egyes vélemények szerint ez a termék lesz hazánk legjelentősebb exportcikke a közeljövőben, s itteni gyártása komoly hatással lehet a gazdasági növekedésre is. A technológiai titkokat szigorúan őrzik, Xboxa jelenleg még a Microsoft magyarországi képviseletének sincs – újságíró először a múlt héten láthatta a sárvári gyárban, szigorú biztonsági intézkedések közepette, kamerák és fényképezőgépek mellőzésével. Az európai piacon a hírek szerint négyszázhetven euróért fogják árulni, legelőbb jövő év márciusában. Az első három hónapban másfél millió darab eladására számítanak errefelé – a naponta tizenötezer játékot előállító gyáregység a jövő évben több tízmilliárd forint többletexportot eredményez az országnak, és kétezer embernek ad munkát. A magyarországi forgalmazás dátuma bizonytalan, az Xbox várhatóan pár héttel az európai premier után jelenik meg a hazai boltokban.
Ukrajna
Zelenszkij után külügyminisztere is fenyegeti Magyarországot
